Teljes katalógus

A dzsesszkorszak Amerikájában a titokzatos Jay Gatsby minden hétvégén hatalmas estélyeket ad vízparti kúriájában. Fiatal szomszédja lassan rájön, mi rejlik e fényűzés mögött: egy ifjúkori szerelem, amelyet Gatsby sosem felejtett el. A szerelmi történeten túl Fitzgerald kisregénye kritikus portrét rajzol egy pénz és látszat által megbabonázott társadalomról. Fitzgerald elegánsan és világosan ír, így regényét élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Victor Frankensteinnek, a tudományért rajongó fiatal genfi tudósnak sikerül életet adnia egy holt anyagból készült lénynek. Megrémül attól, amit teremtett, és elmenekül, a magára hagyott teremtménynek pedig egyedül kell felfedeznie a világot és az embereket, akik eltaszítják. Ez a regény szülte meg a leghíresebb szörnyet. Ma is időszerű kérdést tesz fel: milyen felelősséggel tartozunk azért, amit teremtünk? Nagy regény, amelyet felfedezhet azon a nyelven, amelyet tanul, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt.

Epiktétosz, a filozófussá lett egykori rabszolga, egyszerű megkülönböztetésből indul ki. Van, ami tőlünk függ: az ítéleteink, a vágyaink és a döntéseink. És van, ami nem tőlünk függ: a test, a pénz, mások véleménye. Rövid mondásokban tanítja meg, hogyan ne aggódjunk többé azon, ami kicsúszik a kezünkből, és hogyan cselekedjünk abban, ami hatalmunkban áll. Tanácsai segítenek megőrizni a nyugalmunkat a nehézségekkel szemben, és kevésbé kiszolgáltatottnak lenni az eseményeknek. Sok olvasó egész életében a keze ügyében tartja. Rövid és világos mondatait egyenként, a saját tempójában olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

A XVI. században Machiavelli, a hatalomból kiszorított firenzei diplomata, azért írja meg ezt a kis értekezést, hogy elmagyarázza, hogyan szerzi meg egy fejedelem a hatalmat, és főleg, hogyan tartja meg. Az ókorból és kora Itáliájából vett példákra támaszkodik, és kertelés nélkül tanácsol: félelmet keltsen vagy szeretetet, tartsa meg a szavát, vagy tudjon hazudni? Megérthetjük belőle, hogyan gondolkodnak azok, akik kormányoznak, vezetnek vagy tárgyalnak: a hatalomról szóló tanulságai tegnap is, ma is érvényesek. A könyv olyan tisztánlátó, hogy szót is szült: a „machiavellista” jelzőt. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Szun-ce, akit Sun Tzu néven is ismernek, a kínai hadvezér és stratéga, tizenhárom rövid fejezetben fejti ki a háború és a győzelem elveit. Központi gondolata ma is meglep: a legjobb stratéga harc nélkül győz, mert ismeri az ellenfelét, ismeri önmagát, és kiválasztja a megfelelő pillanatot. Ezek az elvek jóval túlmutatnak a csatatéren. Ma az üzleti életben, a tárgyalásban, a sportban és a hétköznapokban is alkalmazzák őket, hogy jobban előre lássunk, döntsünk és meggyőzzünk. Rövid és világos mondásait egyenként olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Ez a Lao-ce kínai bölcsnek tulajdonított kis könyv nyolcvanegy rövid költeményt gyűjt egybe a Taóról, az útról, amely mindent vezérel. Dicséri a vizet, amely hajlékonyságával legyőzi a követ, és az ürességet, amely a vázát hasznossá teszi. Olvasói több mint kétezer éve tanulják belőle, hogyan cselekedjenek erőltetés nélkül, hogyan maradjanak egyszerűek, és hogyan találják meg a nyugalmat. Nagyon rövid szövegeit egyenként, a saját tempójában olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Háborúk és a hatalom gondjai közepette Marcus Aurelius, Róma császára, csak önmagának írt jegyzeteket, hogy nyugodt és igazságos maradjon. Emlékezteti bennük magát arra, ami igazán számít: hogy teljesítse a kötelességét, elfogadja, amin nem tud változtatni, és ne hagyja, hogy mások felzaklassák. Ezek a gondolatok segítenek távolságot tartani a hétköznapi nehézségektől, és megőrizni a nyugalmunkat, amikor körülöttünk minden forrong. Rövidek és világosak, így egyenként, a saját tempójában olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

Londonban egy festő megfesti Dorian Gray, egy rendkívül szép fiatalember portréját. A kép előtt Dorian kívánságot tesz: bárcsak örökké fiatal maradna, és helyette a portré öregedne. A cinikus Lord Henry hatására az élvezeteknek él, és minden bűne nyomot hagy a vásznon. Dorian ezért mindenki szeme elől elrejti a képet. Lenyűgöző történet a szépségről, a gonoszságról és az örök ifjúság áráról, amelyben Oscar Wilde szellemes mondásai ragyognak. Humoros párbeszédei miatt magával ragadó olvasmány azon a nyelven, amelyet tanul.

Marlow, egy angol tengerész, elvállalja, hogy egy gőzhajót vezet egy nagy afrikai folyón egy elefántcsonttal kereskedő társaság számára. A folyón felfelé haladva végig Kurtzról beszélnek neki, a társaság legragyogóbb ügynökéről. Kurtz az erdő legmélyén telepedett le, és egymaga több elefántcsontot küld, mint az összes többi. Senki sem tudja azonban igazán, mi lett vele ott. Ez a rövid történet lenyűgöző utazásra viszi az olvasót a gyarmatosítás szívébe, oda, ahol a hatalomnak nincsenek többé határai. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a történetet is felfedezheti azon a nyelven, amelyet tanul.

Athénban Agathón, a költő, a tragédiaversenyen aratott győzelmét ünnepli. Vendégei, köztük Szókratész, elhatározzák, hogy az estét azzal töltik, hogy sorban mindegyikük dicsőítő beszédet mond Erószról, a szerelemről. Arisztophanész, a vígjátékíró elmeséli, hogy az emberek valaha kettősek voltak, és mióta Zeusz kettévágta őket, keresik a másik felüket. Ebből a dialógusból ered a „plátói szerelem” kifejezés. Kérdései ma is mindenkit megszólítanak: miért szeretünk, és mit keresünk valójában a másikban? Baráti beszélgetésként íródott, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ez a rövid dialógus is olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

1848-ban, a forradalmak előestéjén Marx és Engels kiadja ezt a rövid szöveget, amely egy híressé vált mondattal kezdődik: „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete.” A történelmet osztályharcként mutatják be, leírják a burzsoázia felemelkedését, és egyesülésre szólítják a munkásokat. Akár egyetért a gondolataival, akár nem, kevés szöveg változtatta meg ennyire a világot. Utolsó mondata, a „Világ proletárjai, egyesüljetek!”, mindenütt ismert, és aki elolvassa, a XX. század nagy részét is jobban megérti. Felhívásként íródott, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt, így egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Tíz év hegyi magány után a bölcs Zarathustra leszáll az emberek közé, hogy hírt vigyen nekik: „Isten halott.” Arra hívja őket, hogy ne kövessék többé a nekik tanított értékeket, hanem teremtsék meg a sajátjukat. Ez a könyv vitte be a kultúrába az emberfeletti ember gondolatát. Sok olvasó ma is erőteljes felhívást talál benne arra, hogy teljesen önmaga legyen. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezeket a rövid, versként lüktető beszédeket is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Európából hazatérve dr. Simão Bacamarte Itaguaíban, egy kis brazil városban telepedik le, és elmegyógyintézetet nyit, a Zöld Házat, hogy módszeresen tanulmányozza az őrültséget. Először néhány kissé furcsa lakost zár be, aztán tekintélyes embereket, végül annyi embert, hogy az intézetben már a város négyötöde lakik. Machado de Assis, Brazília legnagyobb írója csípős iróniával olyan kérdést tesz fel, amely mosolyra fakaszt és elgondolkodtat: ki dönti el, mi a normális? Ez a humoros rövid történet egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A fiatal Candide egy vesztfáliai kastélyban nevelkedik, ahol nevelője, Pangloss azt tanítja neki, hogy „ebben a lehető legjobb világban minden a lehető legjobban van”. Egy csók miatt, amelyet a szép Kunigundának adott, elűzik, és végigjárja a háborút, az inkvizíciót, a lisszaboni földrengést és az amerikai gyarmatokat. Candide minden csapás után elismétli mestere tanítását, Voltaire pedig kíméletlen humorral gúnyolja ki azokat, akik mindent meg akarnak magyarázni. A „lehető legjobb világról” szóló mondása mindenki emlékezetében megmaradt. Nagyon rövid fejezetei és csípős iróniája miatt ez a mese könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Fjodor Karamazov, a fösvény és kicsapongó apa, a pénzen és ugyanazon a nőn veszekszik legidősebb fiával, Dmitrijjel. Másik két fia ellentétes utakon jár: Ivánt a gonosz létezése gyötri, a szelíd Aljosa pedig novícius egy kolostorban. Egy este az öreget meggyilkolják, és minden gyanú Dmitrijre terelődik. Bűnügyi nyomozás és nagy családregény egyszerre, Dosztojevszkij utolsó könyve, és sok olvasó szerint a legnagyobb. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a remekművet is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Izmael, egy fiatal tengerész, Nantucketben behajózik a Pequodra, egy bálnavadász hajóra, amelynek parancsnoka Ahab kapitány. Ahab egy fehér ámbráscet, Moby Dick miatt elveszítette a lábát, és már csak egyetlen gondolata van: megtalálni és megölni. Ez a regény a fehér bálnát minden megszállottság jelképévé tette, első mondata, a „Nevezzetek Izmaelnek”, pedig az irodalom egyik leghíresebb mondata. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy tengeri kalandot is átélheti azon a nyelven, amelyet tanul.

Descartes elmeséli, hogyan döntött úgy, hogy csalódva mindabban, amit az iskolában tanult, mindent elölről kezd. Négy egyszerű szabályt tűz ki maga elé a helyes gondolkodáshoz, és mindenben kételkedik, amíg meg nem találja az egyetlen dolgot, amelyben nem kételkedhet: „Gondolkodom, tehát vagyok.” Kis könyv, amely megváltoztatta a gondolkodás módját. Ma is segít önállóan gondolkodni, módszeresen és kritikus szellemben. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt az alapművet is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizenöt novella, amely az 1900 körüli Dublint meséli el, a gyermekkortól a felnőttkorig. Egy iskolás fiú arról álmodik, hogy elmegy egy nagy vásárba, egy fiatal lány azon tépelődik, hogy mindent hátrahagyjon-e, és elmenjen-e egy tengerésszel, egy irodista az italba fojtja a dühét, egy család karácsony idején összegyűlik az évi bálra. Joyce hétköznapi embereket fest, akiket fogva tart a megszokás, abban a pillanatban, amikor életük egy kicsit megbillen. A kötet „A halottak” című novellával zárul, minden idők egyik legszebb novellájával. A novellák rövidek, és egyenként olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy reggel Josef K.-t, egy bank fontos tisztviselőjét a lakásán letartóztatják, és nem tudja, miért. Mégis szabadon engedik dolgozni. Az őt megítélő bíróság külvárosi padlásokon ülésezik, aktákkal zsúfolt helyiségekben, és senki sem tudja megmondani neki, mivel vádolják. Kafka megkérte barátját, Max Brodot, hogy halála után égesse el ezt a regényt a többi kéziratával együtt. Max Brod nem tette meg. Nagyrészt ebből a könyvből ered a „kafkai” jelző minden olyan abszurd helyzetre, amikor az ember elveszik a szabályok és a hivatalok útvesztőjében. Különös, néha szinte komikus jelenetei vannak, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt, így a regényt olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Cranfordban, a kis vidéki városkában szinte minden házat hölgyek vezetnek, gyakran szegények, akik sosem beszélnek pénzről. Az elbeszélő, Mary Smith hosszan vendégeskedik Miss Mattynél, az elhunyt lelkész félénk és nagyon jóságos lányánál. Feltűnik itt egy flanellbe öltöztetett tehén, egy régen visszautasított szerelem, és a tolvajoktól való félelem, amely az egész várost elfogja. Elizabeth Gaskell gyengéd humorral meséli el ezeket a kis életeket. Mulatságos és megható könyv a csendes jóságról és az összetartásról. Rövid jelenetekből áll, mintha egy-egy látogatás volna mindegyik, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Írországban a fiatal Stephen Dedalus egy lassan elszegényedő katolikus családban nő fel. A jezsuitáknál tanul, egy időre megrémíti egy pokolról szóló prédikáció, és még azt is felajánlják neki, hogy legyen pap. Ő azonban egy másik hívást érez erősödni magában: a művészet hívását. Joyce alig leplezve a saját ifjúságát meséli el benne: hogyan lesz egy érzékeny fiúból író, aki önállóan akar gondolkodni. Hőse Daidalosz nevét viseli, azét a görög mitológiai alakét, aki szárnyakat készített magának, hogy elmeneküljön. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így Joyce nagy regényét is felfedezheti azon a nyelven, amelyet tanul.

A XX. század elején Emma Goldman, aki tizenhat évesen érkezett Oroszországból az Egyesült Államokba, bejárja az országot, hogy az anarchizmust, egy urak nélküli társadalom álmát hirdesse. Ezekben az esszékben a börtönöket, a hazafiságot, a szerelem nélküli házasságot és a puritán képmutatást támadja, és kiáll a nők joga mellett, hogy maguk döntsenek az életükről. Írásai előadásaiból születtek, egyenesek és ütősek. Ma is elgondolkodtatnak arról, mitől lesz valaki igazán szabad. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezeket az elkötelezett írásokat is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy hajótörés után Gulliver, a hajóorvos, egy tengerparton ébred, apró kötelekkel a földhöz kötözve: a liliputiaknál van, egy tizenöt centiméteres nép földjén. Más utazásai során ő lesz egészen kicsi az óriások országában, aztán egy repülő szigetet fedez fel, és egy országot, amelyet eszes lovak kormányoznak. Tündérmeseszerű külseje alatt humoros szatíra az emberekről és a viszálykodásaikról. A könyv még egy szót is hagyott a szótárban: a „liliputi” jelzőt. Gulliver hajónaplóként meséli el utazásait, és ezt a nagy klasszikust élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Ivan Iljics megbecsült bíró, aki kényelmes, tisztes és jól szabályozott életet épített fel magának. Egy napon egy jelentéktelen esés után különös fájdalom jelenik meg az oldalában, és többé nem múlik el. Lassan megérti, hogy a betegsége súlyos, és hogy a családja inkább úgy tesz, mintha semmit sem látna. A halállal szemben azt kérdezi magától, valóban élt-e. Tolsztoj rövid története mit sem veszített az erejéből: azt a kérdést teszi fel, amelyet előbb-utóbb mindenki feltesz magának, hogy mi számít igazán. Egyszerű és egyenes stílusban íródott, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.