Teljes katalógus

Ezekben a Fülöp-szigeteki iskolásoknak összegyűjtött írásokban José Rizal maga meséli el az életét: gyermekkorát Kalambában, egy nagy tó partján, édesanyját, aki esténként olvasni tanítja, a szigorú biñani iskolát, majd sikereit a manilai kollégiumban. Más lapok utazásairól szólnak, Japántól Angliáig, és dapitani száműzetéséről. Belülről ismerhetjük meg a Fülöp-szigetek nemzeti hősét, és a könyvben közmondások, találós kérdések és egy legenda is szerepel a hazájából. Egyszerű mondatokkal íródott, így ez a kis könyv könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Frederick Douglass rabszolgának születik egy marylandi ültetvényen, és már születésekor elválasztják az anyjától. Gyerekként titokban tanul meg olvasni, pedig tilos, és megérti, hogy a tudás a szabadsághoz vezető út. Elmeséli a veréseket, az éhezést, az ellenállást és északra szökését. Megrendítő tanúságtétel egy férfitól, aki a rabszolgaság elleni küzdelem egyik nagy hangja lett. Egyszerű és erős mondatai miatt könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Larry Livingston egészen fiatalon egy brókerháznál kezdi, ahol a tőzsdei árfolyamokat írja fel egy táblára. A Wall Street egyik legnagyobb spekulánsa lesz, és elmeséli zseniális húzásait, csődjeit, és mindazt, amit a tévedései a piacokról és önmagáról tanítottak neki. Kultikus könyv a tőzsdei kereskedők és befektetők körében, amelyet ma is olvasnak a kockázatról, a türelemről és az érzelmek kordában tartásáról szóló tanulságai miatt. Egyes szám első személyben, hosszú beszélgetésként íródott, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Harriet Jacobs rabszolgának születik Észak-Karolinában. Kamaszként gazdája zaklatja. Hogy megmeneküljön tőle, és megvédje a gyermekeit, hét évig rejtőzik egy apró padláson a nagyanyjánál, ahonnan egy kis lyukon át nézi a gyerekeit, mielőtt északra szökhet. Egyike azon kevés rabszolga-visszaemlékezésnek, amelyet nő írt. Kimondja, amit mások elhallgattak: mit kellett elszenvedniük a nőknek és az anyáknak a rabszolgaságban. Egyszerűen, vallomásként meséli el az életét, és a történetét megindultan olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizenöt novella, amely az 1900 körüli Dublint meséli el, a gyermekkortól a felnőttkorig. Egy iskolás fiú arról álmodik, hogy elmegy egy nagy vásárba, egy fiatal lány azon tépelődik, hogy mindent hátrahagyjon-e, és elmenjen-e egy tengerésszel, egy irodista az italba fojtja a dühét, egy család karácsony idején összegyűlik az évi bálra. Joyce hétköznapi embereket fest, akiket fogva tart a megszokás, abban a pillanatban, amikor életük egy kicsit megbillen. A kötet „A halottak” című novellával zárul, minden idők egyik legszebb novellájával. A novellák rövidek, és egyenként olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

Diogenész Laertiosz az ókori görög filozófusok életét és tanait meséli el, Thalésztól Epikuroszig. Látjuk, ahogy Thalész beleesik egy árokba, mert a csillagokat nézi, és ahogy a kinikus Diogenész fényes nappal, lámpással a kezében embert keres, vagy arra kéri Nagy Sándort, hogy álljon el a napja elől. Ezek a mulatságos vagy meglepő anekdoták közel hozzák és emberivé teszik a nagy gondolkodókat. Megértjük, mit gondolt mindegyikük, amikor látjuk, hogyan élt: eleven bejárat a filozófia kezdeteihez. Minden életrajz külön történet, így a könyvet a saját tempójában olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Lu Hszün gyermekkorára és ifjúságára emlékezik: a százfüves kertre, ahol játszott, öreg dajkájára és a szörnyekről szóló könyvre, amelyet tőle kapott, a templomi ünnepre, amelyet csak azután láthatott, hogy felmondta a leckéjét. Aztán következik apja betegsége, és diákévei Japánban, Fujino professzor mellett. Tíz édes-keserű emlék, amelyekben megismerjük a legnagyobb modern kínai író gyermekkorát és a régi Kínát. Ezt a rövid könyvet emlékről emlékre olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

400 körül Ágoston, aki addigra az észak-afrikai Hippó püspöke lett, úgy meséli el az életét, hogy közvetlenül Istenhez fordul. Felidézi gyermekkorát, a körtéket, amelyeket csak a rossz cselekedet öröméért lopott, carthagói ifjúságát és az igazság hosszú keresését. Egészen addig a napig, amikor egy milánói kertben egy gyermekhangot hall, amely azt énekli: „Vedd és olvasd!” Ezt a könyvet gyakran a Nyugat első nagy önéletrajzának tartják. Egy kételkedő, tévedő és önmagát kereső ember áll előttünk, olyan őszinteséggel, amely ma is megérint. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

A Síron túli emlékiratok negyedik kötete az 1815 és 1828 közötti éveket öleli fel. Chateaubriand elmeséli benne a száz napot, amelyet Gentben tölt XVIII. Lajos király mellett, és a waterlooi csatát, amelynek dörgését messziről hallja. Aztán Napóleon száműzetése és halála következik Szent Ilona szigetén. Chateaubriand a saját pályáját is elmeséli: berlini, majd londoni nagykövet lesz, végül külügyminiszter. Egy első kézből tudósító szemtanú belülről meséli el Napóleon bukását és a királyok visszatérését, és megrajzolja barátnője, Madame Récamier portréját. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezeket a híres emlékiratokat is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Mark Twain gyerekként arról álmodott, hogy gőzhajót kormányoz a Mississippin. Fiatalemberként révkalauz-tanonc lesz, és fejből meg kell tanulnia a folyó minden kanyarulatát és minden homokpadját, nappal és éjjel egyaránt. Húsz évvel később visszatér a folyóra, és rájön, mennyire megváltozott a világ. Emlékek, anekdoták és humoros portrék: ebben a könyvben magyarázza el, honnan ered írói neve, a „Mark Twain”, amely a folyót mélységmérővel vizsgáló hajósok kiáltása volt. Tele van megélt történetekkel, így ez a könyv könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A könyv Marcus Antoniusszal kezdődik, aki Actiumnál cserben hagyja csapatait, hogy Kleopátra után rohanjon. Aztán Lyndon Orr fejezetről fejezetre a történelem más híres párjait is elmeséli, akiket a szenvedély néha a vesztükbe vitt. Minden fejezet egy kis igaz történetként olvasható, amelyből megtudjuk, mit változtathatott a szerelem a világ nagyjainak sorsán. Ezeket a történeteket egyenként, a saját tempójában olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Londonban, 1902-ben Jane Holland, egy fiatal regényírónő hirtelen híres lesz. Barátja, George Tanqueray, egy még ismeretlen zseniális író figyelmezteti: szerinte a hírnév a vég kezdete. Jane titokban szereti, de Tanqueray, aki menekül a világ elől, feleségül veszi Rose-t, a fiatal szolgálólányt, aki ápolta. A regény olyan kérdést tesz fel, amely mit sem veszített az erejéből: lehet-e szeretni, házasságot kötni, és közben tovább írni, és ugyanaz-e a válasz egy nőnek, mint egy férfinak? A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a finom és szellemes regényt is felfedezheti azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy nyers őszinteségű tokiói fiatalember elfogad egy matematikatanári állást egy sikokui kisvárosban. Már az első éjszakai iskolai ügyeletén a diákjai szöcskéket csempésznek az ágyába. Kollégái még alattomosabbnak bizonyulnak, és ő gúnyneveket ad nekik, mint például „Vörös Ing”. Éppúgy képtelen hazudni, mint számítgatni, ezért állást foglal, és ellenségeket szerez. Japán egyik legkedveltebb regénye: szerzője, Nacume Szószeki maga is tanított Macujamában, és a város a hősét a magáénak tekinti. Maga a hős meséli el, humorral és nyíltan, így ez a rövid regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Louise Guiney a régi Anglia hat olyan alakjának portréját rajzolja meg, akik a nagy nevek árnyékában maradtak, köztük John Donne költő egyik barátnőjét és Samuel Johnson két barátját. 1561-től 1830-ig követi családjukat, barátságaikat és műveiket. Ezek az eleven, igaz részletekkel teli portrék nem a nagy eseményeken, hanem a barátságokon és a hétköznapokon át vezetnek be három évszázad angol életébe. Minden portré külön is olvasható, a saját tempójában, azon a nyelven, amelyet tanul.

Benjamin Franklin a fiának meséli el az életét, kezdve azokkal az évekkel, amikor bátyja bostoni nyomdájában inaskodott. Tizenhét évesen megszökik, és szinte egy fillér nélkül érkezik Philadelphiába, három nagy cipóval a hóna alatt. Ott nyomdász lesz, újságot ad ki, könyvtárat alapít, és tizenhárom erényt tűz ki maga elé, amelyeket minden nap feljegyez egy kis noteszba. Ez a munkával elért siker egyik első története, és sok olvasó ma is józan tanácsokat talál benne arra, hogyan szervezze meg magát és hogyan győzzön meg másokat. Franklin humorral és egyszerűen ír, így a könyve könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Harriet Martineau 1802-ben születik Norwichban, és már kamaszként elveszíti a hallását. Mégis író lesz, és hatalmas sikert arat olyan történetekkel, amelyek mindenkinek elmagyarázzák a gazdaságot. Az Egyesült Államokba utazik, ahol a rabszolgaság ellen foglal állást, aztán öt évnyi betegségen megy keresztül. Egy nagy londoni lapnak is ír. Ebben az életrajzban Florence Fenwick Miller egy szabad és fáradhatatlan nő portréját rajzolja meg, aki meg tudta hallgattatni magát egy olyan korban, amikor a nőkre kevesen figyeltek. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ez a rendkívüli élet könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A brooklyni születésű Austin Bidwell fiatalon egy Wall Street-i irodába kerül, ahol megízleli a szerencsejátékot és a könnyű pénzt. 1873-ban fivérével, George-dzsal és két cinkostársával hallatlanul merész csalást visz véghez: hamis váltókat fogadtat el az Angol Bankkal. Aztán jön a szökés Írországon, Spanyolországon és Kubán át, a per és a börtön. Ezek egy valódi szélhámos emlékiratai, aki belülről meséli el a XIX. század pénzvilágát, rendőrségét és börtöneit. Egyes szám első személyben, kalandtörténetként íródott, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.