Teljes katalógus

Victor Frankensteinnek, a tudományért rajongó fiatal genfi tudósnak sikerül életet adnia egy holt anyagból készült lénynek. Megrémül attól, amit teremtett, és elmenekül, a magára hagyott teremtménynek pedig egyedül kell felfedeznie a világot és az embereket, akik eltaszítják. Ez a regény szülte meg a leghíresebb szörnyet. Ma is időszerű kérdést tesz fel: milyen felelősséggel tartozunk azért, amit teremtünk? Nagy regény, amelyet felfedezhet azon a nyelven, amelyet tanul, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt.

Egy angol feltaláló elmagyarázza barátainak, hogy az idő is csak egy dimenzió, mint a többi, aztán elindul egy saját készítésű gépen. Visszatérve kimerülten leír egy nagyon távoli jövőt, ahol az elojok, egy törékeny és gondtalan nép, kertek között élnek, miközben más lények a föld alatt rejtőznek. Ezzel a könyvvel vált az időutazás a regények nagy témájává. H. G. Wells elképzeli, mi lenne az emberiségből, ha a gazdagok és a szegények közötti szakadék évezredeken át mélyülne. Baráti beszélgetésként meséli el a történetet, így ez a rövid regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A XIX. század végén egy különös, az űrből érkezett henger csapódik be London közelében. Marslakók szállnak ki belőle, óriási gépekkel és égető sugárral felfegyverkezve, és az elbeszélőnek menekülnie kell a káoszba zuhant angol vidéken át. Ez az egyik legelső földönkívüli invázióról szóló történet. A marslakókkal szemben egy legyőzhetetlennek hitt civilizáció rádöbben a saját sebezhetőségére. Az elbeszélő napról napra, tanúvallomásként meséli el az eseményeket, és a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

1930-ban egy tudományos expedíció indul az Antarktiszra. A Himalájánál is magasabb hegyeken túl két férfi egy hatalmas kőváros fölött repül el, amelyet évmilliókkal ezelőtt hagytak el. Falain faragványok mesélik el az építők történetét, akik a csillagokból érkeztek, jóval az ember előtt. Az elbeszélő azért ír, hogy megakadályozza egy újabb expedíció indulását, és az egész történetet egyetlen kérdés hajtja: mit láttak ott? A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt az expedíciót is követheti azon a nyelven, amelyet tanul.

1866-ban minden óceánról egy ismeretlen tengeri szörny felbukkanását jelentik. Aronnax professzor a nyomába ered inasával, Conseil-jel és a szigonyvető Ned Landdel. A tengerbe vetve a Nautilus fedélzetére kerülnek, egy rendkívüli tengeralattjáróra, amelynek parancsnoka a titokzatos Nemo kapitány. Foglyai ennek az embernek, aki szakított a világgal, és vele járják be a földgolyó óceánjait, felfedezve egy akkor még ismeretlen víz alatti világ csodáit. De ki is valójában Nemo, és miért menekül a szárazföld elől? Tele van kalandokkal és felfedezésekkel, így ez a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Hamburgban Lidenbrock professzor, a lobbanékony tudós, unokaöccsével, Axellel megfejt egy régi pergament. Egy izlandi alkimista azt állítja benne, hogy egy vulkán kráterén át leszállt a Föld középpontjáig. A professzor azonnal Izlandra indul Axellel, aki egyáltalán nincs megnyugodva, és ott felfogadja Hanst, a vezetőt, aki éppolyan nyugodt, mint amilyen erős. A föld alatt végtelen járatokat, egy hatalmas tengert és rég kihalt lényeket fedeznek fel. Jules Verne olyan jól ötvözi a tudományt és a képzeletet, hogy az utazás minden szakaszát elhisszük. Axel meséli el, humorral és feszültséggel, így a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

John Carter, a virginiai egykori tiszt, egy arizonai barlangba menekül, és hirtelen a Marson találja magát. Mivel ott kisebb a gravitáció, hatalmasakat ugrik, és bámulatos erőre tesz szert. Óriás zöld harcosok ejtik foglyul, kivívja a tiszteletüket, majd megismerkedik Dejah Thorisszal, egy hercegnővel, aki szintén fogoly. Ez a regény, egy hosszú marsi kalandsorozat első darabja, a sci-fi szerzők nemzedékeit ihlette meg. Harcok, barátság és szerelem követik egymást, üresjárat nélkül. Maga John Carter meséli el, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Az Egységes Államban, amelyet fal vesz körül, az embereknek nincs nevük, csak számuk. Mindannyian ugyanazon időbeosztás szerint élnek, üvegből épült házakban, ahol mindenki mindent lát. D-503, egy űrhajó mérnöke, amelynek el kell vinnie ezt a tökéletes boldogságot más bolygókra, naplót ír e bolygók lakóinak. Aztán megismerkedik I-330-cal, egy nővel, aki nem tartja be a szabályokat. A Szovjetunióban betiltották ezt a regényt, amely az egyik legelső nagy történet egy totalitárius társadalomról, és George Orwell is elolvasta, mielőtt megírta az „1984”-et. Naplóként íródott, rövid feljegyzésekben, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt, így olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy olyan jövőben, amelyben az emberek a Földön, a Marson és a Vénuszon élnek, Buck Kendall a Naprendszer peremén járőrözik. A Plútó közelében egy óriási űrhajó megtámadja, aztán a fénynél is gyorsabban elmenekül. A felettesei kalózokra gyanakszanak. Ő azonban, aki fizikus is, megérti, hogy az ellenség egy másik csillagról érkezik, és egy egész flotta közeledik a Naprendszer felé. Ez az 1930-as évekbeli sci-fi klasszikus versenyfutás az idővel az emberiség megmentéséért. Hogy győzzön, Kendallnak olyan fegyvert kell feltalálnia, amelyet még senki sem képzelt el. Lendületes tempójú, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Hank Morgan, egy connecticuti fegyvergyár művezetője, ütést kap a fejére, és Artúr király Angliájában ébred, a VI. században. Máglyahalálra ítélik, de megmenekül, mert bejelent egy napfogyatkozást, amelynek tudja a dátumát, és azonnal Merlinnél is hatalmasabb varázslónak tartják. „A Főnök” lesz belőle, és távírót, újságokat és iskolákat honosít meg a Kerekasztal lovagjai között. Mark Twain két korszak ütközésén mulat, az egyik legelső időutazós regényben. Tele van humorral és élénk párbeszédekkel, így élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy hajótörés túlélőjeként Edward Prendicket kiteszik a Csendes-óceán egy eldugott szigetén, ahol egy száműzött tudós, doktor Moreau él a segédjével. Éjjelente sikolyok szűrődnek ki a laboratóriumból. A sziget különös lakói imádságként mondják fel a Törvényt: „Nem járni négykézláb, ez a Törvény.” H. G. Wells ma is időszerű kérdést tesz fel: meddig mehet el a tudomány, és mi választja el az embert az állattól? Tele van feszültséggel, így ez a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A Marson elrabolják Thuviát, Ptarth hercegnőjét, és Carthorist, John Carter fiát vádolják. Hogy megtalálja őt, és tisztázza a nevét, sivatagokon kel át egészen Lotharig, egy elfeledett városig, amelynek lakói gondolattal idéznek elő kísértetíjászokból álló seregeket. A marsi ciklus negyedik regénye a hősök új nemzedékének adja át a stafétát, harcok, féltékeny riválisok és különös városok között. Lendületes tempójú, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A New Yorkból hazatérő óceánjárón Arthur Marcel, egy jómódú angol, megismerkedik Herbert Brande-dal, egy zseniális tudóssal, aki szerint a világegyetem tévedés. Arthurt elbűvöli Natalie, a tudós testvére. Hogy a közelében maradhasson, belép a Brande vezette titkos társaságba, és rájön, hogy tagjai gondolatban érintkeznek egymással. Az atomokba zárt energiával akarják elpusztítani a Földet. Ez az 1895-ben, jóval az atombomba előtt írt különös regény már elképzeli, hogy a tudomány az egész világ fenyegetésévé válik. Egyes szám első személyben íródott, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy olyan jövőben, amelyben az emberek már benépesítették a Marsot, a fiatal David Corriston hadnagy egy hatalmas, a Föld körül keringő űrállomásra indul, amelyen minden űrhajó áthalad. Az út során a szeme láttára megölik Helen Ramsey-nek, egy befolyásos marsi mágnás lányának a testőrét. Aztán a fiatal nő eltűnik. Az állomáson senki sem hisz Corristonnak: azt gondolják, az utazás megzavarta az elméjét. Ő azonban rájön, hogy csalók rejtőznek álarcok mögött, és nyomozni kezd, a krimi és az űrkaland határán. Lendületes tempójú, így ez a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

James diGriz, azaz „Slippery Jim”, egykori zseniális szélhámos, akit erőszakkal toboroztak be a Különleges Testületbe, egy csillagok között működő titkosrendőrségbe. Épp akták rendezgetésével unatkozik, amikor rájön, hogy egy kis békés bolygó, Cittanuvo, titokban egy ezer éve eltűnt típusú óriás csatahajót épít. Admirálisnak álcázva egyedül indul nyomozni. Humoros sci-fi kaland, amelyet egy éppolyan ravasz, mint szemtelen hős mesél el. Ez az eleven és ironikus rövid történet egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy túl őszintének ítélt cikk miatt Stephen Silket, a fiatal diplomatát nagykövetként Új-Texasra küldik, egy texasiak leszármazottai lakta bolygóra, amely az egész galaxist ellátja hússal. Elődjét épp most gyilkolták meg ott. Silk hamar rájön, hogy ott egy politikus megölése nem feltétlenül bűncselekmény: a bíróság csak azt dönti el, megérdemelte-e az áldozat. Humoros politikai vígjáték, amelyben a fiatal nagykövetnek egy szomszédos földönkívüli nép készülő inváziójának is gátat kell vetnie. Lendületes tempójú, így ez a rövid regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

1900. november 5-én az Atlanti-óceán közepén egy fémből és üvegből készült repülő hajó egy amerikai óceánjáró mellé ér. Tulajdonosa, Lord Redgrave, egy gazdag angol, a fedélzetére veszi Zaidie Rennicket, egy fiatal amerikai lányt, aki Európába indult, hogy feleségül menjen egy férfihoz, akit nem szeret. Összeházasodnak, és nászútra indulnak a Holdra, a Marsra, a Vénuszra és az óriásbolygókra. Romokkal borított halott világot és különös népeket fedeznek fel. Ez az eleven és gyakran mulatságos történet megmutatja, hogyan képzelték el a Naprendszert még a repülőgép feltalálása előtt. Lendületesen íródott, így ez a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

2430-ban a Földet, a Vénuszt és a Marsot utazások és üzenetek kötik össze. Egy májusi estén a három világ vezetőit szinte egyszerre gyilkolják meg. Jac Hallen, egy fiatal New York-i riporter, barátjával, Brende tudóssal együtt figyelmeztetést kap a Vénuszról: „Óvakodjatok Tarranótól!” Tarrano, egy egykori alacsony rangú tiszt, uralkodni akar a három világ fölött. Elzát, a tudós lányát is meg akarja szerezni, akit Jac titokban szeret. Szerelem és harc közötti kaland egy találmányokkal teli jövőben: mozgójárdák, repülő autók, hírképernyők. Lendületes tempójú, így a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

2353-ban Tom Corbett, az Űrakadémia növendéke, társaival, Rogerrel és Astróval egy nagy vénuszi kiállításon mutatja be űrhajójukat, a Polarist. Egy éjjel két férfi alagutat ás a kiállítás alá, és ellopja egy olyan kulcs terveit, amely minden űrhajó széfjét kinyitja. Űrkalózokká válnak, és megszöktetik a veszedelmes banditát, Bull Coxine-t. Hogy elfogja őket, Tom fogolynak álcázza magát, és felszáll a hajójukra. Ekkor kezdődik egy hajsza a Naprendszeren át. Gyors és világos, így ez az ifjúsági sci-fi regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A közeli jövőben hatalmas utasszállító repülőgépek kötik össze Plymouth-t New Yorkkal harminc óra alatt. Sir John Custance, a brit légirendőrség vezetője épp eljegyezte Connie Shepherdet, a londoniak imádott színésznőjét. Hangtalan motorú kalózok azonban kifosztják a repülőgépeket az Atlanti-óceán fölött, és elrabolják Connie-t. Sir John felismerhetetlen álruhában Cornwallig követi a nyomukat. Ez az 1919-ben írt kalandregény már akkor utasszállító gépekkel teli eget képzelt el. Maga Sir John meséli el, gyors tempóban, így a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.