Teljes katalógus

A kis Lázaro a Tormes partján születik egy nyomorgó családban, és egy vak koldus vezetője lesz: ez az első gazdája. Hogy ne haljon éhen, megtanulja meglopni: szalmaszállal issza a borát, és elcseni a kolbászát. Aztán egy fösvény papot szolgál, majd egy tönkrement nemest, aki szép ruhái mögé rejti a nyomorát. Ez a rövid, furfanggal és fekete humorral teli történet 1554-ben szerző neve nélkül jelent meg, aztán az inkvizíció betiltotta, és ez a legelső pikareszk regény. Lázaro maga meséli el a kalandjait, huncutul, és rövid fejezetei könnyen olvashatók azon a nyelven, amelyet tanul.

Harpagon, egy gazdag polgár, akinek az aranyakkal teli ládikája a mániája, gazdag partival akarja összeházasítani gyerekeit, hogy semmit se kelljen költenie, és ő maga akarja feleségül venni a fiatal Mariane-t. Csakhogy a fia, Cléante éppen Mariane-t szereti, a lánya, Élise Valère-t, egy ravasz inas pedig kiszemelte a ládikát. Ez Molière egyik leghíresebb vígjátéka. Hőse neve a franciában közszóvá vált, a „harpagon” fösvényt jelent, a „Hozomány nélkül!” kiáltása pedig több mint három évszázada nevettet. Élénk párbeszédekben íródott, és tele van félreértésekkel, így ez a darab könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Edinburgh-ban, 1751-ben a fiatal David Balfour épp most kapta meg az örökségét. Tanúskodni akar, hogy megmentsen egy ártatlant, akit politikai gyilkossággal vádolnak, de a hatalmon lévők már kiválasztották a bűnöst, és el akarják hallgattatni Davidet. Ugyanekkor megismerkedik Catriona Drummonddal, egy erős jellemű felföldi lánnyal. Összeesküvés, veszély és szerelem keveredik a XVIII. századi forrongó Skóciában, ahol David újra találkozik Alan Breckkel, lázadó és nagyhangú barátjával. Maga David meséli el, sok párbeszéddel, így élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy angol faluban Emma Woodhouse, a fiatal, szép, gazdag és magabiztos lány azzal szórakozik, hogy mások házasságát egyengeti. Szárnyai alá veszi Harrietet, egy vagyontalan fiatal lányt, és elhatározza, hogy a maga módján talál neki férjet. Emma azonban rosszul olvas a szívekben, kezdve a sajátjával. Félreértésekkel teli vígjáték, amelyben Jane Austen gyengéden kigúnyolja hősnőjét, és amelyben előbb nevetünk a tévedésein, aztán magunkra ismerünk bennük. Szellemes párbeszédeit élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Julien Sorel, egy jurai fűrészmalmos fia, szegény, büszke és becsvágyó, és titokban Napóleont csodálja. Verrières polgármesterénél lesz házitanító, és elcsábítja a feleségét, Madame de Rênalt. Aztán a besançoni szemináriumtól La Mole márki párizsi palotájáig felkapaszkodik egy társadalomban, amely megveti őt. Ez Stendhal nagy regénye a becsvágyról és a szerelemről. Julien, aki egyedül áll szemben egy egész társadalommal, az irodalom egyik leglenyűgözőbb hőse. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a remekművet is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Andalúziában egy tudós utazó megismerkedik egy körözött banditával, don Joséval, majd Córdobában egy jövendőmondó cigánylánnyal: Carmennel. Hónapokkal később újra látja don Josét a börtönben, a kivégzése előestéjén, és meghallgatja élete történetét. Don José fiatal katonaként szép pálya előtt állt, de mindent elveszített azon a napon, amikor találkozott Carmennel. Carmen szabad és szemtelen, senkinek sem enged: a világ egyik leghíresebb hősnője lett, olyannyira, hogy már a neve is a szenvedélyt idézi. Ez a rövid történet egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy ünnepnapon Pireuszban, Athén kikötőjében Szókratész és barátai azon gondolkodnak, mi az igazságosság, és boldogabb-e az igazságos ember, mint az igazságtalan. Hogy választ adjon, Szókratész egy eszményi államot képzel el, amelyet filozófusok kormányoznak. Itt meséli el a híres barlanghasonlatot: a leláncolt foglyok a falon látott árnyakat valóságnak hiszik. Ez a könyv több mint kétezer éve táplálja a vitákat a hatalomról, a nevelésről és az igazságról. Ma is segít feltenni a kérdést, ki kormányozzon, és miért. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy dialógust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizenhét évesen des Grieux lovag, egy jó családból való fiatalember, Amiens-ben találkozik a szép Manon Lescaut-val, akit épp kolostorba visznek. Azonnal megszökik vele, és mindenről lemond érte: családjáról, vagyonáról, becsületéről. Szökések, kártyacsalások és börtönök között egészen Louisianáig követi. Manon szereti des Grieux-t, de a fényűzést is szereti, és ebben rejlik egész titka: sosem tudni, elárulja-e vagy követi. Ez az 1731-ben megjelent történet ma is az irodalom egyik legszebb szenvedélytörténete. Maga des Grieux meséli el, így egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Az ifjú Artúrt, Uther király titkolt fiát Sir Ector lovag neveli fel, és semmit sem tud a származásáról. Tizenöt évesen kihúzza a kőből a kardot, amelyet egyetlen nagyúr sem tudott megmozdítani, és király lesz. A Kerekasztal körül Lancelot, Trisztán és Galahad kalandokra indul, és a Grált keresi. Merlin, Excalibur, Camelot: ezek a legendák, amelyeket itt Thomas Malory nyomán mesélnek el, számtalan lovagtörténetet ihlettek. Világos, eleven stílusban mesélik el őket, így élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Diogenész Laertiosz az ókori görög filozófusok életét és tanait meséli el, Thalésztól Epikuroszig. Látjuk, ahogy Thalész beleesik egy árokba, mert a csillagokat nézi, és ahogy a kinikus Diogenész fényes nappal, lámpással a kezében embert keres, vagy arra kéri Nagy Sándort, hogy álljon el a napja elől. Ezek a mulatságos vagy meglepő anekdoták közel hozzák és emberivé teszik a nagy gondolkodókat. Megértjük, mit gondolt mindegyikük, amikor látjuk, hogyan élt: eleven bejárat a filozófia kezdeteihez. Minden életrajz külön történet, így a könyvet a saját tempójában olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Párizs, 1819. A szerény Vauquer-panzióban az öreg Goriot, egykori metélttésztagyáros, mindenről lemond két lánya kedvéért, akik az előkelő társaságba mentek férjhez. Fiatal szomszédja, Rastignac, egy vidékről jött szegény diák, arról álmodik, hogy bejut ebbe a ragyogó világba. A titokzatos Vautrin, egy másik lakó, elmagyarázza neki ennek kíméletlen szabályait. Ez a regény Rastignac nevét a franciában közszóvá tette, a becsvágyó fiatalember megnevezésére. „Az emberi színjáték” egyik csúcsa a pénzről, a becsvágyról és egy apa szeretetéről. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így Balzac nagy regényét is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

A régi legendák Spanyolországában egy vadász egy rejtett forrás partján zöld szemű nőt pillant meg. Egy fiatal költő az éjszakában egy ismeretlen nő után fut, aki talán csak egy holdsugár. Másutt egy vak orgonista olyan zenét játszik, amely túléli a halált. Ez a kötet hat ilyen történetet gyűjt egybe, álom és borzongás határán. Bécquer, a spanyol romantika nagy költője úgy meséli el őket, mintha a kandalló mellett ülnénk, egyszerű és dallamos stílusban. Minden történet rövid, és egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Lu Hszün gyermekkorára és ifjúságára emlékezik: a százfüves kertre, ahol játszott, öreg dajkájára és a szörnyekről szóló könyvre, amelyet tőle kapott, a templomi ünnepre, amelyet csak azután láthatott, hogy felmondta a leckéjét. Aztán következik apja betegsége, és diákévei Japánban, Fujino professzor mellett. Tíz édes-keserű emlék, amelyekben megismerjük a legnagyobb modern kínai író gyermekkorát és a régi Kínát. Ezt a rövid könyvet emlékről emlékre olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizenegy novella az 1920-as évek Kínájáról. Találkozunk egy özveggyel, akit újév idején az egész falu kitaszít, egy csalódott tudóssal, aki egyedül iszik egy fogadóban, egy fiatal párral, akiket a szegénység elválaszt, és egy férfival, aki el akarja oltani falusi temploma örökmécsesét. A „Kiáltás” után Lu Hszün, a legnagyobb modern kínai író, itt bensőségesebb történeteket ad, amelyek gyengéden és tisztán látva mutatják be a változó országot. A novellák rövidek, és egyenként olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

Az árva Denise két öccsével Normandiából Párizsba érkezik. Nagybátyját, egy kis posztókereskedőt, tönkreteszi a szemközti nagyáruház, a Hölgyek Öröme. Denise eladónőként lép be oda, a többi alkalmazott gúnyolódása közepette, és lassan felkelti a tulajdonos, a becsvágyó Octave Mouret figyelmét. Hatalmas osztályok, káprázatos kirakatok, vásárlónők, akik nem sajnálják a pénzt: Zola a nagyáruházak születését meséli el, és egy egyenes lány történetét, akit a pénz nem tud megvenni. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ez a magával ragadó történet könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Két ifjúkori szerelem története. Az „Első szerelem” című történetben egy tizenhat éves fiú vidéki nyaralása alatt beleszeret a szomszédjába, egy fiatal hercegnőbe, akit hódolók vesznek körül, és megtanulja, mibe kerülhet a szerelem. Az „Asja” című történetben egy utazó a Rajna partján megismerkedik egy szabad, büszke és kiszámíthatatlan fiatal nővel, és sokáig halogatja, hogy elmondja neki, mit érez. Turgenyev visszafogottan és nosztalgiával meséli el ezeket a szerelmeket, amelyeket soha nem lehet elfelejteni. Tiszta és szelíd stílusban íródtak, így ezt a két történetet élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

1930-ban Jacques Bainville negyven rövid fejezetben meséli el a gyerekeknek Franciaország történetét, Vercingetorixtól az első világháborúig. Látjuk benne Klodvigot és a soissons-i vázát, Jeanne d'Arcot Orléans alatt, IV. Henriket és a fazékban főtt tyúkját, Napóleont Austerlitznél. A könyv inkább történeteket mesél, mint évszámokat, Jobnak, kora nagy illusztrátorának hatvankilenc metszetével. Egyszerű és eleven bevezetés Franciaország történetébe. Fiatal olvasóknak íródott, egyszerű mondatokkal, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy novemberi vasárnapon Augustin Meaulnes, egy merész kamasz, megérkezik a sainte-agathe-i iskolába, és elbűvöli Françoist, a tanító fiát. Egy kalandozás során Meaulnes eltéved, és egy titokzatos birtokra ér, ahol különös ünnepségre készülnek. Ott megismerkedik egy lánnyal, akit attól fogva szüntelenül keresni fog. A kamaszkorról, az álmokról és a nosztalgiáról szóló regény, amely érintetlenül őrzi annak a pillanatnak az emlékét, amikor azt hisszük, minden lehetséges. François emlékként meséli el a történetet, és a regényt élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

A trójaiak elérték a görög hajókat, és a tűz a flottát fenyegeti. Patroklosz, Akhilleusz barátja, engedélyt kap, hogy az ő fegyvereiben verje vissza őket, de Hektór csapásai alatt elesik. Akhilleusz fájdalmában magánkívül visszatér a harcba, Héphaisztosz isten kovácsolta páncélban, és Trója falai alatt keresi Hektórt. Ez a második kötet az eposz leghíresebb lapjait tartalmazza, a gyászét, a bosszúét és a szánalomét, amelyet egy ellenség is kelthet. Csaknem háromezer év elteltével mit sem veszítettek erejükből. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy elbeszélést is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

A Síron túli emlékiratok negyedik kötete az 1815 és 1828 közötti éveket öleli fel. Chateaubriand elmeséli benne a száz napot, amelyet Gentben tölt XVIII. Lajos király mellett, és a waterlooi csatát, amelynek dörgését messziről hallja. Aztán Napóleon száműzetése és halála következik Szent Ilona szigetén. Chateaubriand a saját pályáját is elmeséli: berlini, majd londoni nagykövet lesz, végül külügyminiszter. Egy első kézből tudósító szemtanú belülről meséli el Napóleon bukását és a királyok visszatérését, és megrajzolja barátnője, Madame Récamier portréját. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezeket a híres emlékiratokat is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Mark Twain gyerekként arról álmodott, hogy gőzhajót kormányoz a Mississippin. Fiatalemberként révkalauz-tanonc lesz, és fejből meg kell tanulnia a folyó minden kanyarulatát és minden homokpadját, nappal és éjjel egyaránt. Húsz évvel később visszatér a folyóra, és rájön, mennyire megváltozott a világ. Emlékek, anekdoták és humoros portrék: ebben a könyvben magyarázza el, honnan ered írói neve, a „Mark Twain”, amely a folyót mélységmérővel vizsgáló hajósok kiáltása volt. Tele van megélt történetekkel, így ez a könyv könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Az időszámításunk előtti V. században Athén és Spárta, Görögország két legnagyobb városállama, csaknem harminc évig háborúzik egymással. Thuküdidész, egy athéni hadvezér, aki átélte, elmeséli a csatákat, az Athént sújtó pestist, Periklész beszédeit és a Szicília elleni végzetes hadjáratot. Azt próbálja megérteni, mi viszi háborúba az embereket: a félelem, az érdek, a becsület. Tanulságai ma is érvényesek: még mindig „Thuküdidész-csapdáról” beszélünk, amikor egy feltörekvő hatalom nyugtalanítja a már meglévőt. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így a történetírás e nagy klasszikusát is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Indiában összecserélnek két csecsemőt: egy kapitány és egy őrmester fiát. Mivel nem tudja, melyik az övé, Clinton kapitány ikrekként neveli fel a két fiút, Rupertet és Edgart. Tizenhat évesen egy ismeretlen nő azt mondja Edgarnak, hogy ő az igazi anyja, és a fiú megszökik, hogy álnéven beálljon a hadseregbe. Vele együtt hajózunk fel a Níluson azzal az expedícióval, amelyet Gordon tábornok felmentésére küldtek, akit 1884-ben Kartúmban ostromoltak. Háborús és testvéri barátságról szóló történet, amely szorosan követ egy valóban lezajlott hadjáratot. Tele van cselekménnyel, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy augusztusi reggelen betegekkel és zarándokokkal teli vonatok indulnak Párizsból Lourdes-ba. Az egyiken Marie, egy fiatal nő, aki nem tud járni, gyógyulást remél. Mellette utazik Pierre Froment abbé, gyerekkori barátja, aki pap lett, de elvesztette a hitét: Marie azért is imádkozik, hogy ő visszanyerje. A regény öt nap alatt játszódik, tömegek és betegek között. Zola megmutatja azok hatalmas reményét, akik csodára várnak, és olyan kérdést tesz fel, amely mindenkit érint: mit higgyünk a szenvedéssel szemben? A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így Zola nagy regényét is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.