A 17. századi francia drámaíró, színész és társulatvezető, olyan vígjátékok szerzője, amelyek kigúnyolják a kortársak hibáit. Megírta a „Tartuffe-öt”, „A mizantrópot”, „A fösvényt” és „Scapin furfangjait”, amelyeket ma is játszanak.
Molière, polgári nevén Jean-Baptiste Poquelin, 1622-ben keresztelték meg Párizsban; apja királyi kárpitos volt. Jezsuita iskola és némi jogi tanulmány után lemondott apja hivatalának öröklési jogáról, és 1643-ban a Béjart családdal megalapította az Illustre Théâtre-t. A társulat csődbe ment, ő pedig csaknem tizenhárom évig vándorolt vidéken.
1658-ban visszatért Párizsba, és elnyerte XIV. Lajos pártfogását. Színészként, társulatvezetőként és szerzőként olyan vígjátékokat írt, amelyek kortársai hibáit gúnyolják: a „Kényeskedők” (1659), a „Nők iskolája” (1662), a „Tartuffe” (1664), amelyet öt évre betiltottak, a „Don Juan” (1665), „A mizantróp” (1666), „A fösvény” (1668), „Az úrhatnám polgár” (1670) és a „Scapin furfangjai” (1671).
1673-ban „A képzelt beteg” negyedik előadásán a színpadon rosszul lett, és néhány órával később otthonában meghalt. Társulata később a Comédie-Française része lett, ahol darabjait ma is játsszák.
