Повесть о жизни Фредерика Дугласса

Előszó

Preface

1841 augusztus havában

In the month of August, 1841,

részt vettem egy rabszolgaság-ellenes gyűlésen Nantucketben,

I attended an anti-slavery convention in Nantucket,

ahol az a szerencse ért, hogy megismerkedhettem

at which it was my happiness to become acquainted with

Frederick Douglassszal,

Frederick Douglass,

az alábbi Elbeszélés írójával.

the writer of the following Narrative.

Csaknem valamennyi ott jelenlévőnek idegen volt;

He was a stranger to nearly every member of that body;

ám

but,

minthogy nemrégiben szökött meg a rabszolgaság déli börtönházából,

having recently made his escape from the southern prison-house of bondage,

és kíváncsisága arra sarkallta, hogy megismerje az abolicionisták elveit és eszközeit —

and feeling his curiosity excited to ascertain the principles and measures of the abolitionists, —

akikről rabszolga korában csak meglehetősen homályos leírást hallott —,

of whom he had heard a somewhat vague description while he was a slave, —

rávették, hogy megjelenjék

he was induced to give his attendance,

az említett alkalommal,

on the occasion alluded to,

jóllehet akkoriban New Bedfordban lakott.

though at that time a resident in New Bedford.

Szerencsés,

Fortunate,

felettébb szerencsés esemény! —

most fortunate occurrence! —

szerencsés bilincsbe vert testvérei millióinak,

fortunate for the millions of his manacled brethren,

kik még mindig szabadulásért epednek szörnyű szolgaságukból! —

yet panting for deliverance from their awful thraldom! —

szerencsés a néger emancipáció

fortunate for the cause of negro emancipation,

és az egyetemes szabadság ügyének! —

and of universal liberty! —

szerencsés szülőföldjének,

fortunate for the land of his birth,

melynek megmentéséért és áldásáért máris oly sokat tett! —

which he has already done so much to save and bless! —

szerencsés barátainak és ismerőseinek széles körének,

fortunate for a large circle of friends and acquaintances,

akiknek rokonszenvét és ragaszkodását erősen megnyerte a számtalan szenvedéssel, amelyet elviselt,

whose sympathy and affection he has strongly secured by the many sufferings he has endured,

jellemének erényes vonásaival,

by his virtuous traits of character,

a bilincsben sínylődőkről való örökös megemlékezésével,

by his ever-abiding remembrance of those who are in bonds,

mintha maga is velük volna megkötözve! —

as being bound with them! —

szerencsés ama sokaságnak

fortunate for the multitudes,

köztársaságunk különféle tájain,

in various parts of our republic,

melynek elméjét felvilágosította a rabszolgaság kérdésében,

whose minds he has enlightened on the subject of slavery,

s amelyet megindultságával könnyekre fakasztott,

and who have been melted to tears by his pathos,

vagy nemes felháborodásra gyújtott az emberek rabszolgatartói ellen szegezett megrázó ékesszólásával! —

or roused to virtuous indignation by his stirring eloquence against the enslavers of men! —

szerencsés önnönmagának,

fortunate for himself,

mert egy csapásra a közhasznú munka mezejére állította,

as it at once brought him into the field of public usefulness,

„bizonyságot adott a világnak egy EMBERRŐL”,

“gave the world assurance of a MAN,”

felébresztette lelkének szunnyadó erőit,

quickened the slumbering energies of his soul,

és felszentelte őt ama nagy műre, hogy megtörje az elnyomó vesszejét,

and consecrated him to the great work of breaking the rod of the oppressor,

és szabadon bocsássa az elnyomottakat!

and letting the oppressed go free!