Bóng ma trong nhà hát Opera

Előszó

Foreword

Amelyben e különös mű szerzője elbeszéli az olvasónak, miként jutott arra a bizonyosságra, hogy az Opera fantomja valóban létezett

In Which the Author of This Singular Work Relates to the Reader How He Came to Acquire the Certainty That the Phantom of the Opera Really Existed

Az Opera fantomja létezett.

The Phantom of the Opera existed.

Nem volt,

He was not,

miként hosszú ideig hitték,

as was long believed,

művészek képzeletének szüleménye,

an inspiration of artists,

igazgatók babonája,

a superstition of managers,

a balettkar kisasszonyainak felajzott agyából született fakó kitaláció,

the wan creation of the excited brains of those young ladies of the corps de ballet,

anyáiké,

of their mothers,

a jegyszedőnőké,

of the box-keepers,

a ruhatárosoké és a házmesternőé.

of the cloakroom attendants and of the concierge.

Igen,

Yes,

létezett,

he existed,

testben és csontban,

in flesh and blood,

jóllehet minden látszatot magára vett, ami egy igazi fantómot megillet,

although he assumed every appearance of a true phantom,

azaz egy árnyékot.

that is to say, of a shade.

Már akkor megragadott, amikor a Zenei Nemzeti Akadémia irattárát böngészni kezdtem, a megdöbbentő egyezés a fantomnak tulajdonított jelenségek

I had been struck, from the moment I began to go through the archives of the National Academy of Music, by the surprising coincidence between the phenomena attributed to the phantom,

és a legtitokzatosabb,

and the most mysterious,

a legfantasztikusabb drámák között, s hamarosan arra a gondolatra kellett jutnom, hogy talán észszerűen megmagyarázható volna az egyik a másikkal.

the most fantastic of dramas, and I was soon to be led to the idea that the latter might perhaps be rationally explained by the former.

Az események alig harminc esztendősek, és ma sem volna nehéz még felkutatni,

The events date back scarcely thirty years, and it would not be difficult to find even today,

éppen a balett társalgójában,

in the very foyer of the ballet,

igen tiszteletre méltó öregeket,

highly respectable old men,

akiknek szava kétségbe nem vonható,

whose word could not be doubted,

s akik úgy emlékeznek, mintha tegnap történt volna,

who remember, as though the thing had happened yesterday,

azokra a titokzatos és tragikus körülményekre, amelyek Christine Daaé elrablását kísérték,

the mysterious and tragic circumstances that attended the abduction of Christine Daaé,

Chagny vicomte eltűnését és idősebb testvérének, Philippe grófnak a halálát,

the disappearance of the Vicomte de Chagny and the death of his elder brother, Count Philippe,

akinek holttestét az Opera alatt elterülő tó partján találták meg,

whose body was found on the bank of the lake that lies in the cellars of the Opera,

a Scribe utca felőli oldalon.

on the Rue Scribe side.

Ám e tanúk közül a mai napig egyik sem gondolta úgy, hogy ehhez a szörnyű históriához az Opera fantomjának inkább legendás alakját kellene hozzákapcsolnia.

But none of these witnesses had until this day thought it necessary to connect with that dreadful affair the rather legendary figure of the Phantom of the Opera.