A párizsi Notre-Dame

Párizs, 1482: a cigány lány, Esmeralda a székesegyház előtti téren táncol, miközben a város a bolondok ünnepét üli. A katedrális torz harangozója, Quasimodo, és Claude Frollo főesperes, aki felnevelte, egyaránt felkavarodik a láttán. A kolostor, a Csodák Udvara és a pellengér között a lány egy be nem vallott vágy tétjévé válik. A regény a fanatizmust, a tömeg erőszakját, a szépséget és a rútságot, valamint a katedrálist mint egy kor kőbe vésett emlékezetét vizsgálja. Hugo a középkori Párizst önálló szereplővé teszi, utcáról utcára állítva helyre.