Teljes katalógus

A XVI. században Machiavelli, a hatalomból kiszorított firenzei diplomata, azért írja meg ezt a kis értekezést, hogy elmagyarázza, hogyan szerzi meg egy fejedelem a hatalmat, és főleg, hogyan tartja meg. Az ókorból és kora Itáliájából vett példákra támaszkodik, és kertelés nélkül tanácsol: félelmet keltsen vagy szeretetet, tartsa meg a szavát, vagy tudjon hazudni? Megérthetjük belőle, hogyan gondolkodnak azok, akik kormányoznak, vezetnek vagy tárgyalnak: a hatalomról szóló tanulságai tegnap is, ma is érvényesek. A könyv olyan tisztánlátó, hogy szót is szült: a „machiavellista” jelzőt. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

1625-ben a fiatal d'Artagnan elhagyja Gascogne-t, és Párizsba indul egy nevetséges lóval és egy levéllel a király testőreinek kapitányához. Már az első napon párbajra hív három testőrt, Athost, Porthost és Aramist, akik egész életére a barátai lesznek. Együtt védelmezik a királynét Richelieu bíborossal és a félelmetes Miladyvel szemben. Párbajok, lovaglások és összeesküvések: a nagy kardforgató kalandregény, és az irodalom egyik legszebb barátságtörténete. Tele van humorral, cselekménnyel és élénk párbeszédekkel, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Párizs, 1482: a bolondok ünnepén a szép Esmeralda a Grève téren táncol. Quasimodót, a katedrális púpos harangozóját, és Claude Frollo főesperest, aki felnevelte, egyaránt rabul ejti a lány. A Csodák udvarától a pellengérig a fiatal lány veszélyes szenvedélyek tárgyává válik. Hugo a katedrális körül életre kelti a középkori Párizst. A regény Quasimodót az irodalom egyik leghíresebb alakjává tette, és segített megmenteni a katedrálist, amely akkor nagyon rossz állapotban volt. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így Victor Hugo nagy regényét is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

1805-ben a szentpétervári szalonokban mindenki Napóleonról beszél. Pierre Bezuhov, egy esetlen fiatalember, aki hatalmas vagyont fog örökölni, az élete értelmét keresi. Barátja, Andrej Bolkonszkij herceg háborúba megy, hogy az unalom elől meneküljön, a fiatal Natasa Rosztova pedig csak úgy árad az életörömtől. Austerlitztől Moszkva égéséig Tolsztoj összefonja a nagy csatákat és a családok életét, a szerelmet és a háborút. Látjuk a szereplőit felnőni, szeretni, tévedni és megváltozni, mintha ismerős emberek volnának. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ez a nagy regény is olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Jean Valjean tizenkilenc év gályarabság után szabadul, mert egy kenyeret lopott, és mindenhonnan elkergetik, egészen addig az estéig, amikor egy püspök befogadja. Más emberré válik, álnéven él, magához veszi a kis Cosette-et, akit Thénardier-ék gyötörnek, és bujkálva neveli fel. Javert felügyelő viszont nem hiszi, hogy egy fegyenc megváltozhat. Körülöttük Victor Hugo egy egész évszázadot kelt életre, egészen a párizsi barikádokig. Egyik szereplőjéből még szó is lett: a franciában ma is „gavroche”-nak hívják a szemtelen párizsi utcagyereket. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Frederick Douglass rabszolgának születik egy marylandi ültetvényen, és már születésekor elválasztják az anyjától. Gyerekként titokban tanul meg olvasni, pedig tilos, és megérti, hogy a tudás a szabadsághoz vezető út. Elmeséli a veréseket, az éhezést, az ellenállást és északra szökését. Megrendítő tanúságtétel egy férfitól, aki a rabszolgaság elleni küzdelem egyik nagy hangja lett. Egyszerű és erős mondatai miatt könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

1848-ban, a forradalmak előestéjén Marx és Engels kiadja ezt a rövid szöveget, amely egy híressé vált mondattal kezdődik: „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete.” A történelmet osztályharcként mutatják be, leírják a burzsoázia felemelkedését, és egyesülésre szólítják a munkásokat. Akár egyetért a gondolataival, akár nem, kevés szöveg változtatta meg ennyire a világot. Utolsó mondata, a „Világ proletárjai, egyesüljetek!”, mindenütt ismert, és aki elolvassa, a XX. század nagy részét is jobban megérti. Felhívásként íródott, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt, így egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A trójai háború után Odüsszeusz haza akar térni a szigetére, Ithakára. Ám tíz év bolyongás vár rá: szembeszáll a Küklopsszal, megmenekül a Szirének éneke elől, és ellenáll Kirké, a varázslónő bűbájának. Közben felesége, Pénelopé távol tartja a kérőket, akik elözönlötték a palotáját. Ez az irodalom legnagyobb kalandja, olyannyira, hogy a címe szóvá vált: odüsszeia. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy elbeszélést is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Az amerikai polgárháború idején Henry Fleming, egy fiatal farmer, dicsőségről álmodva beáll az északi hadseregbe. Heteken át várja első ütközetét, és azon tűnődik, kitart-e majd, vagy elfut. Amikor végre eljön a csata, a füst, a zaj és a félelem elsöpri minden elképzelését a hősiességről. Stephen Crane e háború után született, sosem látta, mégis sok olvasó azt hitte, hogy maga is katona volt. Ez a rövid regény belülről meséli el a csatát, egészen közel ahhoz, amit egy rettegő ember érez. Világos mondatai és nagyon képszerű jelenetei miatt kellemes olvasmány azon a nyelven, amelyet tanul.

A munkanélküli Étienne Lantier egy márciusi éjszakán megérkezik a Voreux-hoz, egy észak-franciaországi bányához, ahol felveszik Maheu bányász csapatába. A bánya mélyén megismeri a hőséget, a veszélyt és a családok éhezését, és Catherine, Maheu lánya sem hagyja közömbösen. A felháborodott Étienne nagy sztrájkba viszi a bányászokat a Társaság ellen. A cím a tavaszi hónapot idézi, amikor a magvak csíráznak, akárcsak egy igazságosabb világ reménye. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így Zola nagy regényét is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Harriet Jacobs rabszolgának születik Észak-Karolinában. Kamaszként gazdája zaklatja. Hogy megmeneküljön tőle, és megvédje a gyermekeit, hét évig rejtőzik egy apró padláson a nagyanyjánál, ahonnan egy kis lyukon át nézi a gyerekeit, mielőtt északra szökhet. Egyike azon kevés rabszolga-visszaemlékezésnek, amelyet nő írt. Kimondja, amit mások elhallgattak: mit kellett elszenvedniük a nőknek és az anyáknak a rabszolgaságban. Egyszerűen, vallomásként meséli el az életét, és a történetét megindultan olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

A trójai háború tizedik évében Agamemnón király elveszi Akhilleusztól a fogoly lányt, aki neki járt. A görögök legnagyobb harcosa dühében visszavonul a sátrába, és nem hajlandó harcolni. Nélküle a görög sereg hátrál, a trójai Hektór pedig egészen a hajókat védő sáncig vezeti embereit. Az eposz Akhilleusz „haragjával” kezdődik, és ebből fakad az egész történet. Ez az európai irodalom első nagy elbeszélése, és egyes jelenetei, mint Hektór búcsúja feleségétől, Andromakhétól, ma is megindítanak. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy eposzt is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy ünnepnapon Pireuszban, Athén kikötőjében Szókratész és barátai azon gondolkodnak, mi az igazságosság, és boldogabb-e az igazságos ember, mint az igazságtalan. Hogy választ adjon, Szókratész egy eszményi államot képzel el, amelyet filozófusok kormányoznak. Itt meséli el a híres barlanghasonlatot: a leláncolt foglyok a falon látott árnyakat valóságnak hiszik. Ez a könyv több mint kétezer éve táplálja a vitákat a hatalomról, a nevelésről és az igazságról. Ma is segít feltenni a kérdést, ki kormányozzon, és miért. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy dialógust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Az első világháborúban Frederic Henry, egy fiatal amerikai, mentőautót vezet az olasz hadseregnek a hegyi fronton. Ott megismerkedik Catherine Barkleyval, egy angol ápolónővel. Megsebesül, egy milánói kórházban ápolják, és kalandjukból nagy szerelem lesz. Hemingway maga is mentőautót vezetett ezen a fronton, megsebesült, és beleszeretett egy ápolónőbe. Hősiesség nélkül meséli el a háborút, és egy szerelmet, amely megpróbál kiszökni a háborúból. Rövid, egyszerű mondatai és sok párbeszéde miatt könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Az ifjú Artúrt, Uther király titkolt fiát Sir Ector lovag neveli fel, és semmit sem tud a származásáról. Tizenöt évesen kihúzza a kőből a kardot, amelyet egyetlen nagyúr sem tudott megmozdítani, és király lesz. A Kerekasztal körül Lancelot, Trisztán és Galahad kalandokra indul, és a Grált keresi. Merlin, Excalibur, Camelot: ezek a legendák, amelyeket itt Thomas Malory nyomán mesélnek el, számtalan lovagtörténetet ihlettek. Világos, eleven stílusban mesélik el őket, így élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizennyolc év bastille-i fogság után dr. Manette kiszabadul, és újra találkozik a lányával, Lucie-vel, aki halottnak hitte. Londonban Lucie két férfival találkozik, akik különösen hasonlítanak egymásra: Charles Darnay-vel, egy francia arisztokratával, aki lemondott a nevéről, és Sydney Cartonnal, egy ragyogó, de kiábrándult ügyvéddel. Hamarosan kitör a forradalom, és mindannyiukat Párizsba sodorja. Első mondata, „Az idők legjobbika volt, az idők legrosszabbika volt”, az irodalom egyik leghíresebb mondata, a vége pedig ma is megrendíti az olvasókat. Tele van feszültséggel és váratlan fordulatokkal, ezért izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Rómában, Néró császár idején, a fiatal patrícius, Vinicius beleszeret Lygiába, egy idegen királylányba, akit egy római család nevelt fel. Megszokta, hogy mindent megkap, ezért erőszakkal akarja megszerezni, de a lány elmenekül előle, és Vinicius rájön, hogy keresztény. Amikor Róma lángokban áll, és Néró bűnbakot keres, a keresztényeket az aréna vadállatai elé vetik. Ez a nagy szerelmi és kalandregény világszerte ismertté tette szerzőjét, Sienkiewicz pedig 1905-ben Nobel-díjat kapott. Címe egy híres kérdésből ered: „Quo vadis, Domine?”, vagyis „Hová mégy, Uram?” Tele van cselekménnyel és nagy jelenetekkel, ezért izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Ez a kötet öt angol novellát gyűjt egybe Viktória királynő korából, és mindegyik a szerelemről és a házasságról szól. Velencében egy béna festő fiatal szomszédasszonyát csak tükörképként látja, a csatorna vizében. Egy devoni faluban Patience, a lelkész lánya, aki mindig kimondja, amit gondol, egy gazdag londoni kapitány érkezésének lesz tanúja. A többi történet egy juhtenyésztőt, egy nagyon félénk halászt és egy fiatal költőt követ, akik mind szerelmesek egy nőbe. Az öt szerző, köztük Anthony Trollope, gyengéd vagy ironikus szemmel nézi a szerelmet. Rövid történetek, és mindegyik egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizenegy novella az 1920-as évek Kínájáról. Találkozunk egy özveggyel, akit újév idején az egész falu kitaszít, egy csalódott tudóssal, aki egyedül iszik egy fogadóban, egy fiatal párral, akiket a szegénység elválaszt, és egy férfival, aki el akarja oltani falusi temploma örökmécsesét. A „Kiáltás” után Lu Hszün, a legnagyobb modern kínai író, itt bensőségesebb történeteket ad, amelyek gyengéden és tisztán látva mutatják be a változó országot. A novellák rövidek, és egyenként olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

Az árva Denise két öccsével Normandiából Párizsba érkezik. Nagybátyját, egy kis posztókereskedőt, tönkreteszi a szemközti nagyáruház, a Hölgyek Öröme. Denise eladónőként lép be oda, a többi alkalmazott gúnyolódása közepette, és lassan felkelti a tulajdonos, a becsvágyó Octave Mouret figyelmét. Hatalmas osztályok, káprázatos kirakatok, vásárlónők, akik nem sajnálják a pénzt: Zola a nagyáruházak születését meséli el, és egy egyenes lány történetét, akit a pénz nem tud megvenni. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ez a magával ragadó történet könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Ezekben a Fülöp-szigeteki iskolásoknak összegyűjtött írásokban José Rizal maga meséli el az életét: gyermekkorát Kalambában, egy nagy tó partján, édesanyját, aki esténként olvasni tanítja, a szigorú biñani iskolát, majd sikereit a manilai kollégiumban. Más lapok utazásairól szólnak, Japántól Angliáig, és dapitani száműzetéséről. Belülről ismerhetjük meg a Fülöp-szigetek nemzeti hősét, és a könyvben közmondások, találós kérdések és egy legenda is szerepel a hazájából. Egyszerű mondatokkal íródott, így ez a kis könyv könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

1930-ban Jacques Bainville negyven rövid fejezetben meséli el a gyerekeknek Franciaország történetét, Vercingetorixtól az első világháborúig. Látjuk benne Klodvigot és a soissons-i vázát, Jeanne d'Arcot Orléans alatt, IV. Henriket és a fazékban főtt tyúkját, Napóleont Austerlitznél. A könyv inkább történeteket mesél, mint évszámokat, Jobnak, kora nagy illusztrátorának hatvankilenc metszetével. Egyszerű és eleven bevezetés Franciaország történetébe. Fiatal olvasóknak íródott, egyszerű mondatokkal, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A trójaiak elérték a görög hajókat, és a tűz a flottát fenyegeti. Patroklosz, Akhilleusz barátja, engedélyt kap, hogy az ő fegyvereiben verje vissza őket, de Hektór csapásai alatt elesik. Akhilleusz fájdalmában magánkívül visszatér a harcba, Héphaisztosz isten kovácsolta páncélban, és Trója falai alatt keresi Hektórt. Ez a második kötet az eposz leghíresebb lapjait tartalmazza, a gyászét, a bosszúét és a szánalomét, amelyet egy ellenség is kelthet. Csaknem háromezer év elteltével mit sem veszítettek erejükből. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy elbeszélést is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Diogenész Laertiosz az ókori görög filozófusok életét és tanait meséli el, Thalésztól Epikuroszig. Látjuk, ahogy Thalész beleesik egy árokba, mert a csillagokat nézi, és ahogy a kinikus Diogenész fényes nappal, lámpással a kezében embert keres, vagy arra kéri Nagy Sándort, hogy álljon el a napja elől. Ezek a mulatságos vagy meglepő anekdoták közel hozzák és emberivé teszik a nagy gondolkodókat. Megértjük, mit gondolt mindegyikük, amikor látjuk, hogyan élt: eleven bejárat a filozófia kezdeteihez. Minden életrajz külön történet, így a könyvet a saját tempójában olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.