Teljes katalógus

Egy reggel Gregor Samsa, a szerény kereskedelmi utazó, arra ébred, hogy hatalmas rovarrá változott. Bezárva a szobájába, nem tud többé dolgozni, és családjának, amely a fizetéséből élt, meg kell tanulnia együtt élni vele. Ez a nyugtalanító, fekete humorral átszőtt rövid elbeszélés megmutatja, mi marad egy emberből, amikor a családja már csak terhet lát benne. Kafka egyszerű és pontos mondatokkal ír: ideális szöveg egy első olvasáshoz azon a nyelven, amelyet tanul.

Londonban Utterson ügyvéd aggódik régi barátjáért, dr. Jekyllért, a tekintélyes orvosért. Végrendeletében Jekyll minden vagyonát egy bizonyos Mr. Hyde-ra hagyja, egy brutális emberre, akitől mindenki fél. Utterson nyomozni kezd, hogy megértse, mi köti össze ezt a két férfit. Ez a kisregény a sötét oldalról szól, amelyet mindenki magában hordoz, és az irodalom egyik leghíresebb leleplezéséhez vezet. Gyors tempója miatt ideális klasszikus, amelyet elolvashat azon a nyelven, amelyet tanul.

Londonban egy festő megfesti Dorian Gray, egy rendkívül szép fiatalember portréját. A kép előtt Dorian kívánságot tesz: bárcsak örökké fiatal maradna, és helyette a portré öregedne. A cinikus Lord Henry hatására az élvezeteknek él, és minden bűne nyomot hagy a vásznon. Dorian ezért mindenki szeme elől elrejti a képet. Lenyűgöző történet a szépségről, a gonoszságról és az örök ifjúság áráról, amelyben Oscar Wilde szellemes mondásai ragyognak. Humoros párbeszédei miatt magával ragadó olvasmány azon a nyelven, amelyet tanul.

A munkanélküli Étienne Lantier egy márciusi éjszakán megérkezik a Voreux-hoz, egy észak-franciaországi bányához, ahol felveszik Maheu bányász csapatába. A bánya mélyén megismeri a hőséget, a veszélyt és a családok éhezését, és Catherine, Maheu lánya sem hagyja közömbösen. A felháborodott Étienne nagy sztrájkba viszi a bányászokat a Társaság ellen. A cím a tavaszi hónapot idézi, amikor a magvak csíráznak, akárcsak egy igazságosabb világ reménye. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így Zola nagy regényét is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Ivan Iljics megbecsült bíró, aki kényelmes, tisztes és jól szabályozott életet épített fel magának. Egy napon egy jelentéktelen esés után különös fájdalom jelenik meg az oldalában, és többé nem múlik el. Lassan megérti, hogy a betegsége súlyos, és hogy a családja inkább úgy tesz, mintha semmit sem látna. A halállal szemben azt kérdezi magától, valóban élt-e. Tolsztoj rövid története mit sem veszített az erejéből: azt a kérdést teszi fel, amelyet előbb-utóbb mindenki feltesz magának, hogy mi számít igazán. Egyszerű és egyenes stílusban íródott, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Párizsban töltött évek után Ljubov Ranyevszkaja hazatér vidéki birtokára, amely nyakig úszik az adósságban. Dönteni kell a cseresznyéskert, gyermekkora kertjének sorsáról. Körülötte összegyűlik a fivére, a lányai, az öreg inas, egy örök diák és egy kereskedő, akinek az apja a család jobbágya volt. Ez Csehov utolsó darabja, amelyet ő maga vígjátéknak nevezett: nevetést és mélabút kever egy eltűnő világtól vett szelíd búcsúban. Csupa párbeszédből áll, így ez a rövid darab könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Fjodor Karamazov, a fösvény és kicsapongó apa, a pénzen és ugyanazon a nőn veszekszik legidősebb fiával, Dmitrijjel. Másik két fia ellentétes utakon jár: Ivánt a gonosz létezése gyötri, a szelíd Aljosa pedig novícius egy kolostorban. Egy este az öreget meggyilkolják, és minden gyanú Dmitrijre terelődik. Bűnügyi nyomozás és nagy családregény egyszerre, Dosztojevszkij utolsó könyve, és sok olvasó szerint a legnagyobb. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a remekművet is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

„Beteg ember vagyok… Gonosz ember vagyok.” Így kezdődik egy egykori kishivatalnok vallomása, aki megkeseredve és magányosan húzódott vissza Szentpétervár egyik zugába. Először kihívóan elmagyarázza, miért utasítja el az észt és a haladást. Aztán elmeséli egy megalázó estéjét régi iskolatársaival, és találkozását egy fiatal nővel, Lizával. Ez az elbeszélő mindenen gúnyolódik, önmagán éppúgy, mint az olvasón, mégis lenyűgöz. Ezt a könyvet gyakran Dosztojevszkij nagy regényeinek kapujaként tartják számon. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a lázas szöveget is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy fiatal nevelőnő két gyermek, Miles és Flora gondozására indul egy félreeső vidéki angol kúriába. A gyerekek bájosak, szinte túlságosan is. Hamarosan egy torony tetején, majd egy tó mellett két alakot pillant meg, akiknek nem volna szabad ott lenniük. Valódi kísértetek vagy a nevelőnő őrülete? Henry James az utolsó sorig nyitva hagyja a kérdést, és éppen ez a kétely teszi ezt a történetet az egyik leghíresebb kísértettörténetté. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizenöt novella, amely az 1900 körüli Dublint meséli el, a gyermekkortól a felnőttkorig. Egy iskolás fiú arról álmodik, hogy elmegy egy nagy vásárba, egy fiatal lány azon tépelődik, hogy mindent hátrahagyjon-e, és elmenjen-e egy tengerésszel, egy irodista az italba fojtja a dühét, egy család karácsony idején összegyűlik az évi bálra. Joyce hétköznapi embereket fest, akiket fogva tart a megszokás, abban a pillanatban, amikor életük egy kicsit megbillen. A kötet „A halottak” című novellával zárul, minden idők egyik legszebb novellájával. A novellák rövidek, és egyenként olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy reggel Josef K.-t, egy bank fontos tisztviselőjét a lakásán letartóztatják, és nem tudja, miért. Mégis szabadon engedik dolgozni. Az őt megítélő bíróság külvárosi padlásokon ülésezik, aktákkal zsúfolt helyiségekben, és senki sem tudja megmondani neki, mivel vádolják. Kafka megkérte barátját, Max Brodot, hogy halála után égesse el ezt a regényt a többi kéziratával együtt. Max Brod nem tette meg. Nagyrészt ebből a könyvből ered a „kafkai” jelző minden olyan abszurd helyzetre, amikor az ember elveszik a szabályok és a hivatalok útvesztőjében. Különös, néha szinte komikus jelenetei vannak, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt, így a regényt olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Észak-Angliában Mr. Earnshaw egy napon hazavisz egy gyereket, akit Liverpool utcáin talált: Heathcliffet. A fiú Szelesdomb régi tanyáján nő fel Catherine-nel, a ház lányával, aki egy pillanatra sem hagyja el. Catherine azonban Edgar Linton, a völgybeli gazdag szomszéd felé fordul, és a megsebzett Heathcliff nem bocsát meg. Emily Brontë csak ezt az egy regényt írta, és benne az irodalom egyik leghíresebb szerelmét meséli el: egy sötét és heves szerelmet, amely erősebb az észnél. A történetet nagyrészt Nelly Dean, a szolgáló meséli el, mintha a kandalló mellett ülnénk, és izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Gustav von Aschenbach, egy híres, öregedő író, akit kimerített a munka, Velencébe utazik pihenni. A Lido nagyszállójában elbűvöli egy fiatal lengyel fiú, Tadzio szépsége, amely tökéletesnek tűnik számára. Közben egy járvány terjed titokban a városban. Ez a kisregény a szépség bűvöletéről szól, és egy nagyon fegyelmezett emberről, aki lassan minden önuralmát elveszíti. A XX. század egyik leghíresebb elbeszélése. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a remekművet is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Julien Sorel, egy jurai fűrészmalmos fia, szegény, büszke és becsvágyó, és titokban Napóleont csodálja. Verrières polgármesterénél lesz házitanító, és elcsábítja a feleségét, Madame de Rênalt. Aztán a besançoni szemináriumtól La Mole márki párizsi palotájáig felkapaszkodik egy társadalomban, amely megveti őt. Ez Stendhal nagy regénye a becsvágyról és a szerelemről. Julien, aki egyedül áll szemben egy egész társadalommal, az irodalom egyik leglenyűgözőbb hőse. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a remekművet is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Az ifjú Werther egy csendes német faluban telepszik le. Egy bálon megismerkedik Lottéval, egy sugárzó fiatal nővel, aki kisebb testvéreiről gondoskodik, de már másnak ígérték. A barátjának, Wilhelmnek írt leveleiben Werther elmeséli a boldogságát, aztán a gyötrelmét. Ez a kisregény egyik napról a másikra híressé tette Goethét. Egész Európa rajongott Wertherért, olyannyira, hogy fiatalemberek kezdtek hozzá hasonlóan kék frakkot és sárga mellényt hordani. Levélregény, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy szép júniusi reggelen Londonban Clarissa Dalloway az esti fogadására készül. A Big Ben ütései által tagolt nap folyamán visszagondol az ifjúságára és Peter Walshra, a férfira, akihez nem ment feleségül. A város egy másik pontján Septimus, egy volt katona még mindig magában hordozza a háborút. Az egész regény egyetlen nap alatt játszódik, és úgy lépünk egyik szereplőtől a másikig, mintha hallanánk a gondolataikat. Első mondata, amelyben Mrs. Dalloway bejelenti, hogy maga veszi meg a virágot, híressé vált. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Jane Eyre árva, a nagynénje rosszul bánik vele, aztán egy szigorú leánynevelő intézetben nevelkedik, végül nevelőnő lesz a thornfieldi kastélyban. Ott megismeri gazdáját, Mr. Rochestert, a komor és kiszámíthatatlan férfit, és beleszeret. A ház azonban titkot rejt, és éjjelente különös zajok visszhangzanak a folyosókon. Nagy szerelmi és rejtélyes történet egy hősnővel, aki nem hajlandó lemondani a szabadságáról és a méltóságáról. Jane maga meséli el a történetét, mint egy vallomást, és a regényt izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Párizs, 1819. A szerény Vauquer-panzióban az öreg Goriot, egykori metélttésztagyáros, mindenről lemond két lánya kedvéért, akik az előkelő társaságba mentek férjhez. Fiatal szomszédja, Rastignac, egy vidékről jött szegény diák, arról álmodik, hogy bejut ebbe a ragyogó világba. A titokzatos Vautrin, egy másik lakó, elmagyarázza neki ennek kíméletlen szabályait. Ez a regény Rastignac nevét a franciában közszóvá tette, a becsvágyó fiatalember megnevezésére. „Az emberi színjáték” egyik csúcsa a pénzről, a becsvágyról és egy apa szeretetéről. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így Balzac nagy regényét is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Párizsban, a XIX. század végén Georges Duroy, egy pénztelen egykori katona, véletlenül összefut egy régi bajtársával, aki újságíró lett, és bejuttatja a lapjához. A jóképű, tehetség és lelkiismeret nélküli Duroy hamar megérti, hogy a nők minden ajtót megnyithatnak előtte. Maupassant egy csábító portréját rajzolja meg, aki bármire kész a sikerért, és kertelés nélkül mutatja meg a sajtó, a politika és a pénz kulisszáit. Pörgős fejezetei és világos stílusa miatt a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Twist Olivér egy szegényházban születik, éhezve nő fel, és egy napon meg meri kérni, hogy adjanak neki még egy kis kását, ami botrányt kavar. Londonba szökik, ahol Fagin, egy öregember kezébe kerül, aki gyerekbandát tanít arra, hogy a járókelőket meglopják. Dickens megmutatja London szegény gyermekeinek nyomorát, és szereplői, mint a ravasz Fagin, híresek maradtak. Megható történet az ártatlanságról egy olyan világgal szemben, amely semmit sem ad ingyen. Fordulatokban gazdag fejezetei miatt ezt a regényt izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Lu Hszün gyermekkorára és ifjúságára emlékezik: a százfüves kertre, ahol játszott, öreg dajkájára és a szörnyekről szóló könyvre, amelyet tőle kapott, a templomi ünnepre, amelyet csak azután láthatott, hogy felmondta a leckéjét. Aztán következik apja betegsége, és diákévei Japánban, Fujino professzor mellett. Tíz édes-keserű emlék, amelyekben megismerjük a legnagyobb modern kínai író gyermekkorát és a régi Kínát. Ezt a rövid könyvet emlékről emlékre olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizenegy novella az 1920-as évek Kínájáról. Találkozunk egy özveggyel, akit újév idején az egész falu kitaszít, egy csalódott tudóssal, aki egyedül iszik egy fogadóban, egy fiatal párral, akiket a szegénység elválaszt, és egy férfival, aki el akarja oltani falusi temploma örökmécsesét. A „Kiáltás” után Lu Hszün, a legnagyobb modern kínai író, itt bensőségesebb történeteket ad, amelyek gyengéden és tisztán látva mutatják be a változó országot. A novellák rövidek, és egyenként olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

400 körül Ágoston, aki addigra az észak-afrikai Hippó püspöke lett, úgy meséli el az életét, hogy közvetlenül Istenhez fordul. Felidézi gyermekkorát, a körtéket, amelyeket csak a rossz cselekedet öröméért lopott, carthagói ifjúságát és az igazság hosszú keresését. Egészen addig a napig, amikor egy milánói kertben egy gyermekhangot hall, amely azt énekli: „Vedd és olvasd!” Ezt a könyvet gyakran a Nyugat első nagy önéletrajzának tartják. Egy kételkedő, tévedő és önmagát kereső ember áll előttünk, olyan őszinteséggel, amely ma is megérint. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy falusi orvost éjjel, tomboló hóviharban hívnak beteghez, de nincs lova, hogy elinduljon. Egy fegyencgyarmaton egy tiszt büszkén mutat be egy látogatónak egy különös kivégzőgépet. Egy éhezőművész hetekig nem eszik a ketrecében, miközben a tömeg lassan ráun. Kafka e három nyugtalanító elbeszélésében a hétköznapok figyelmeztetés nélkül fordulnak lidércnyomásba, és nem lehet elfelejteni őket. Rövidek, pontos mondatokkal íródtak, így mindegyik egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.