Teljes katalógus

A dzsesszkorszak Amerikájában a titokzatos Jay Gatsby minden hétvégén hatalmas estélyeket ad vízparti kúriájában. Fiatal szomszédja lassan rájön, mi rejlik e fényűzés mögött: egy ifjúkori szerelem, amelyet Gatsby sosem felejtett el. A szerelmi történeten túl Fitzgerald kisregénye kritikus portrét rajzol egy pénz és látszat által megbabonázott társadalomról. Fitzgerald elegánsan és világosan ír, így regényét élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Az angol vidéken Mrs. Bennetnek egyetlen gondolata van: férjhez adni öt lányát. Örömmel tölti el, hogy a szomszédságba költözik Mr. Bingley, egy gazdag fiatalember, barátja, Mr. Darcy viszont már az első bálon hidegnek és gőgösnek mutatkozik. Elizabeth, a nővérek közül a második, eleven és csúfondáros lány, azonnal megutálja. Szellemes párbeszédei és a családokra, házasságokra vetett derűs pillantása miatt az irodalom egyik legkedveltebb vígjátéka. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így Jane Austen elegáns és ironikus stílusát élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy fivér és nőtestvére a Prince Edward-szigeten egy fiút vártak az árvaházból, hogy segítsen nekik a farmon. Egy vörös hajú kislány érkezik helyette: Anne, aki fecsegő, álmodozó és csupa képzelet. Felforgatja Green Gables csendes életét, és lassan mindenki szívét meghódítja. Fényes és humoros regény a gyermekkorról, a barátságról és arról, hogy mindenkinek szüksége van szeretetre, és olvasók nemzedékeit bűvöli el. Eleven párbeszédei miatt kellemes olvasmány azon a nyelven, amelyet tanul.

1625-ben a fiatal d'Artagnan elhagyja Gascogne-t, és Párizsba indul egy nevetséges lóval és egy levéllel a király testőreinek kapitányához. Már az első napon párbajra hív három testőrt, Athost, Porthost és Aramist, akik egész életére a barátai lesznek. Együtt védelmezik a királynét Richelieu bíborossal és a félelmetes Miladyvel szemben. Párbajok, lovaglások és összeesküvések: a nagy kardforgató kalandregény, és az irodalom egyik legszebb barátságtörténete. Tele van humorral, cselekménnyel és élénk párbeszédekkel, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Athénban Agathón, a költő, a tragédiaversenyen aratott győzelmét ünnepli. Vendégei, köztük Szókratész, elhatározzák, hogy az estét azzal töltik, hogy sorban mindegyikük dicsőítő beszédet mond Erószról, a szerelemről. Arisztophanész, a vígjátékíró elmeséli, hogy az emberek valaha kettősek voltak, és mióta Zeusz kettévágta őket, keresik a másik felüket. Ebből a dialógusból ered a „plátói szerelem” kifejezés. Kérdései ma is mindenkit megszólítanak: miért szeretünk, és mit keresünk valójában a másikban? Baráti beszélgetésként íródott, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ez a rövid dialógus is olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy angol faluban Emma Woodhouse, a fiatal, szép, gazdag és magabiztos lány azzal szórakozik, hogy mások házasságát egyengeti. Szárnyai alá veszi Harrietet, egy vagyontalan fiatal lányt, és elhatározza, hogy a maga módján talál neki férjet. Emma azonban rosszul olvas a szívekben, kezdve a sajátjával. Félreértésekkel teli vígjáték, amelyben Jane Austen gyengéden kigúnyolja hősnőjét, és amelyben előbb nevetünk a tévedésein, aztán magunkra ismerünk bennük. Szellemes párbeszédeit élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Párizsban egy fantom kísért az Operaházban: követeli, hogy az 5-ös páholyt tartsák fenn neki, és levélben fenyegeti az igazgatókat. Christine Daaé, egy fiatal svéd énekesnő, titokban leckéket vesz egy rejtélyes hangtól, amelyet a Zene Angyalának nevez. Gyerekkori barátja, Raoul de Chagny vikomt meg akarja tudni, ki rejtőzik a hang mögött. Egy csillár, amely előadás közben lezuhan, egy maszk, folyosók a színpad alatt: Gaston Leroux világszerte ismert alakot teremtett, aki egyszerre félelmetes és megható. Nyomozásként épül fel, tele feszültséggel, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Észak-Angliában Mr. Earnshaw egy napon hazavisz egy gyereket, akit Liverpool utcáin talált: Heathcliffet. A fiú Szelesdomb régi tanyáján nő fel Catherine-nel, a ház lányával, aki egy pillanatra sem hagyja el. Catherine azonban Edgar Linton, a völgybeli gazdag szomszéd felé fordul, és a megsebzett Heathcliff nem bocsát meg. Emily Brontë csak ezt az egy regényt írta, és benne az irodalom egyik leghíresebb szerelmét meséli el: egy sötét és heves szerelmet, amely erősebb az észnél. A történetet nagyrészt Nelly Dean, a szolgáló meséli el, mintha a kandalló mellett ülnénk, és izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Julien Sorel, egy jurai fűrészmalmos fia, szegény, büszke és becsvágyó, és titokban Napóleont csodálja. Verrières polgármesterénél lesz házitanító, és elcsábítja a feleségét, Madame de Rênalt. Aztán a besançoni szemináriumtól La Mole márki párizsi palotájáig felkapaszkodik egy társadalomban, amely megveti őt. Ez Stendhal nagy regénye a becsvágyról és a szerelemről. Julien, aki egyedül áll szemben egy egész társadalommal, az irodalom egyik leglenyűgözőbb hőse. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a remekművet is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Az ifjú Werther egy csendes német faluban telepszik le. Egy bálon megismerkedik Lottéval, egy sugárzó fiatal nővel, aki kisebb testvéreiről gondoskodik, de már másnak ígérték. A barátjának, Wilhelmnek írt leveleiben Werther elmeséli a boldogságát, aztán a gyötrelmét. Ez a kisregény egyik napról a másikra híressé tette Goethét. Egész Európa rajongott Wertherért, olyannyira, hogy fiatalemberek kezdtek hozzá hasonlóan kék frakkot és sárga mellényt hordani. Levélregény, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

1793 és 1795 között az angol írónő, Mary Wollstonecraft szinte minden nap levelet ír Gilbert Imlaynek, az amerikainak, akit szeret. Minden Párizsban kezdődik, a forradalom idején: hogy elkerülje a börtönt, amely az angolokat fenyegeti, „Madame Imlay”-nek nevezteti magát. Imlay azonban gyakran elutazik, és ő Le Havre-ból ír neki, ahol megszületik lányuk, Fanny, majd Svédországból és Norvégiából. Ezek a bensőséges levelek olyannak mutatják „A nők jogainak védelme” szerzőjét, amilyen valójában volt: szabad nőnek, aki nyíltan kimondja, mit vár a szerelemtől. Gyengédek, elevenek, néha gúnyosak, és egyenként, a saját tempójában olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

A XIX. században kigyullad a Csendes-óceán közepén a vitorlás, amely két nyolcéves unokatestvért, Dicket és Emmeline-t viszi San Franciscóba. A gyerekek csónakon menekülnek Paddy Buttonnal, egy öreg ír tengerésszel, és a köd elválasztja őket a többi mentőcsónaktól. Egy lakatlan szigeten kötnek ki, amelyet korallzátony vesz körül, és ez a zátony egy kék lagúnát övez, ahol Paddy halászik, főz és vigyáz rájuk. Telnek az évek: iskola és társaság nélkül, amely megmagyarázná nekik a világot, a gyerekek szabadon nőnek fel. Kamaszként Dick és Emmeline érzései megváltoznak. Kalandregény a természetről, az ártatlanságról és a szerelem felfedezéséről. Magával ragadó története könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Az első világháborúban Frederic Henry, egy fiatal amerikai, mentőautót vezet az olasz hadseregnek a hegyi fronton. Ott megismerkedik Catherine Barkleyval, egy angol ápolónővel. Megsebesül, egy milánói kórházban ápolják, és kalandjukból nagy szerelem lesz. Hemingway maga is mentőautót vezetett ezen a fronton, megsebesült, és beleszeretett egy ápolónőbe. Hősiesség nélkül meséli el a háborút, és egy szerelmet, amely megpróbál kiszökni a háborúból. Rövid, egyszerű mondatai és sok párbeszéde miatt könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizenhét évesen des Grieux lovag, egy jó családból való fiatalember, Amiens-ben találkozik a szép Manon Lescaut-val, akit épp kolostorba visznek. Azonnal megszökik vele, és mindenről lemond érte: családjáról, vagyonáról, becsületéről. Szökések, kártyacsalások és börtönök között egészen Louisianáig követi. Manon szereti des Grieux-t, de a fényűzést is szereti, és ebben rejlik egész titka: sosem tudni, elárulja-e vagy követi. Ez az 1731-ben megjelent történet ma is az irodalom egyik legszebb szenvedélytörténete. Maga des Grieux meséli el, így egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

A tizenhét éves Catherine Morland, egy lelkész lánya, imádja a rémregényeket. Bathba, a bálok és a gyógyfürdők városába utazik, ahol összebarátkozik a bájos Isabella Thorpe-pal és Henry Tilney-vel, egy humoros fiatal lelkésszel. Amikor Henry apja meghívja régi northangeri apátságába, Catherine azt hiszi, az egyik regényét éli át: viharos éjszaka, egy régi bútorba rejtett iratok, Mrs. Tilney rejtélyes halála. Jane Austen kedvesen gúnyolja kora divatos regényeit, és mindazt, amit a képzelet kitalálhat. Humora és élénk párbeszédei miatt derűs olvasmány azon a nyelven, amelyet tanul.

Tizennyolc év bastille-i fogság után dr. Manette kiszabadul, és újra találkozik a lányával, Lucie-vel, aki halottnak hitte. Londonban Lucie két férfival találkozik, akik különösen hasonlítanak egymásra: Charles Darnay-vel, egy francia arisztokratával, aki lemondott a nevéről, és Sydney Cartonnal, egy ragyogó, de kiábrándult ügyvéddel. Hamarosan kitör a forradalom, és mindannyiukat Párizsba sodorja. Első mondata, „Az idők legjobbika volt, az idők legrosszabbika volt”, az irodalom egyik leghíresebb mondata, a vége pedig ma is megrendíti az olvasókat. Tele van feszültséggel és váratlan fordulatokkal, ezért izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Jane Eyre árva, a nagynénje rosszul bánik vele, aztán egy szigorú leánynevelő intézetben nevelkedik, végül nevelőnő lesz a thornfieldi kastélyban. Ott megismeri gazdáját, Mr. Rochestert, a komor és kiszámíthatatlan férfit, és beleszeret. A ház azonban titkot rejt, és éjjelente különös zajok visszhangzanak a folyosókon. Nagy szerelmi és rejtélyes történet egy hősnővel, aki nem hajlandó lemondani a szabadságáról és a méltóságáról. Jane maga meséli el a történetét, mint egy vallomást, és a regényt izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Rómában, Néró császár idején, a fiatal patrícius, Vinicius beleszeret Lygiába, egy idegen királylányba, akit egy római család nevelt fel. Megszokta, hogy mindent megkap, ezért erőszakkal akarja megszerezni, de a lány elmenekül előle, és Vinicius rájön, hogy keresztény. Amikor Róma lángokban áll, és Néró bűnbakot keres, a keresztényeket az aréna vadállatai elé vetik. Ez a nagy szerelmi és kalandregény világszerte ismertté tette szerzőjét, Sienkiewicz pedig 1905-ben Nobel-díjat kapott. Címe egy híres kérdésből ered: „Quo vadis, Domine?”, vagyis „Hová mégy, Uram?” Tele van cselekménnyel és nagy jelenetekkel, ezért izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Jonathan Harker, egy fiatal ügyvéd, Erdélybe utazik, hogy nyélbe üsse egy London melletti birtok eladását Drakula grófnak. A félreeső kastélyban észreveszi, hogy vendéglátója sosem eszik, nappal sosem mutatkozik, és nincs tükörképe. Jonathan hamarosan megérti, hogy fogoly. Ez a regény teremtette meg a leghíresebb vámpírt, és örökre rögzítette a képét: a kastélyt, az éjszakát, a szemfogakat és a lappangó félelmet. Naplókon és leveleken keresztül meséli el a történetet, így izgalmas regényként olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Ez a kötet öt angol novellát gyűjt egybe Viktória királynő korából, és mindegyik a szerelemről és a házasságról szól. Velencében egy béna festő fiatal szomszédasszonyát csak tükörképként látja, a csatorna vizében. Egy devoni faluban Patience, a lelkész lánya, aki mindig kimondja, amit gondol, egy gazdag londoni kapitány érkezésének lesz tanúja. A többi történet egy juhtenyésztőt, egy nagyon félénk halászt és egy fiatal költőt követ, akik mind szerelmesek egy nőbe. Az öt szerző, köztük Anthony Trollope, gyengéd vagy ironikus szemmel nézi a szerelmet. Rövid történetek, és mindegyik egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Perdican, aki épp most szerzett doktori címet, hazatér apja kastélyába. Az apa össze akarja házasítani unokatestvérével, a zárdából épp csak hazatért Camille-lal. Camille visszautasítja. Hogy bosszantsa, Perdican úgy tesz, mintha Rosette-nek, egy fiatal parasztlánynak udvarolna, és a két unokatestvér büszkeségből űzött játéka egyre veszélyesebbé válik. Nevetés és könnyek között Musset színműve a szerelemről szóló egyik legszebb monológot tartalmazza, címe pedig a franciában szállóige lett: a szerelemmel nem lehet tréfálni. Élénk és rövid párbeszédekből áll, így egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Silviának feleségül kell mennie Dorante-hoz, akit még sosem látott. Hogy megfigyelhesse anélkül, hogy felismernék, helyet cserél a szobalányával, Lisette-tel. Ám Dorante-nak pontosan ugyanez jutott eszébe, és inasnak öltözve érkezik. Mindketten beleszeretnek abba, akit cselédnek hisznek, és nem tudják, mit kezdjenek a szívükkel. Ez Marivaux leghíresebb vígjátéka, az álarcok és az érzelmek nagyon finom játéka. Szerzője még egy szót is adott a francia nyelvnek: a marivaudage-t. Élénk és rövid párbeszédekből áll, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Apjuk halálakor Elinor és Marianne Dashwood elveszíti a családi házat, és anyjukkal egy devoni kis házba költöznek. Elinor, az idősebb, megtartja magának az érzéseit, a szenvedélyes Marianne viszont mindent kimond, amit érez. Marianne beleszeret a vonzó Willoughbyba, aki egy esős napon a segítségére sietett, és semmit sem titkol a boldogságából. Elinor csendben szereti a visszafogott Edwardot. Jane Austen könnyed iróniával a szeretés két módját mutatja meg, és az utolsó pillanatig azon tűnődünk, melyik testvérnek van igaza. Szellemes párbeszédei miatt kellemes olvasmány azon a nyelven, amelyet tanul.

Az árva Denise két öccsével Normandiából Párizsba érkezik. Nagybátyját, egy kis posztókereskedőt, tönkreteszi a szemközti nagyáruház, a Hölgyek Öröme. Denise eladónőként lép be oda, a többi alkalmazott gúnyolódása közepette, és lassan felkelti a tulajdonos, a becsvágyó Octave Mouret figyelmét. Hatalmas osztályok, káprázatos kirakatok, vásárlónők, akik nem sajnálják a pénzt: Zola a nagyáruházak születését meséli el, és egy egyenes lány történetét, akit a pénz nem tud megvenni. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ez a magával ragadó történet könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.