Teljes katalógus

Egy reggel Gregor Samsa, a szerény kereskedelmi utazó, arra ébred, hogy hatalmas rovarrá változott. Bezárva a szobájába, nem tud többé dolgozni, és családjának, amely a fizetéséből élt, meg kell tanulnia együtt élni vele. Ez a nyugtalanító, fekete humorral átszőtt rövid elbeszélés megmutatja, mi marad egy emberből, amikor a családja már csak terhet lát benne. Kafka egyszerű és pontos mondatokkal ír: ideális szöveg egy első olvasáshoz azon a nyelven, amelyet tanul.

Epiktétosz, a filozófussá lett egykori rabszolga, egyszerű megkülönböztetésből indul ki. Van, ami tőlünk függ: az ítéleteink, a vágyaink és a döntéseink. És van, ami nem tőlünk függ: a test, a pénz, mások véleménye. Rövid mondásokban tanítja meg, hogyan ne aggódjunk többé azon, ami kicsúszik a kezünkből, és hogyan cselekedjünk abban, ami hatalmunkban áll. Tanácsai segítenek megőrizni a nyugalmunkat a nehézségekkel szemben, és kevésbé kiszolgáltatottnak lenni az eseményeknek. Sok olvasó egész életében a keze ügyében tartja. Rövid és világos mondatait egyenként, a saját tempójában olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Londonban Utterson ügyvéd aggódik régi barátjáért, dr. Jekyllért, a tekintélyes orvosért. Végrendeletében Jekyll minden vagyonát egy bizonyos Mr. Hyde-ra hagyja, egy brutális emberre, akitől mindenki fél. Utterson nyomozni kezd, hogy megértse, mi köti össze ezt a két férfit. Ez a kisregény a sötét oldalról szól, amelyet mindenki magában hordoz, és az irodalom egyik leghíresebb leleplezéséhez vezet. Gyors tempója miatt ideális klasszikus, amelyet elolvashat azon a nyelven, amelyet tanul.

Háborúk és a hatalom gondjai közepette Marcus Aurelius, Róma császára, csak önmagának írt jegyzeteket, hogy nyugodt és igazságos maradjon. Emlékezteti bennük magát arra, ami igazán számít: hogy teljesítse a kötelességét, elfogadja, amin nem tud változtatni, és ne hagyja, hogy mások felzaklassák. Ezek a gondolatok segítenek távolságot tartani a hétköznapi nehézségektől, és megőrizni a nyugalmunkat, amikor körülöttünk minden forrong. Rövidek és világosak, így egyenként, a saját tempójában olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

Ez a Lao-ce kínai bölcsnek tulajdonított kis könyv nyolcvanegy rövid költeményt gyűjt egybe a Taóról, az útról, amely mindent vezérel. Dicséri a vizet, amely hajlékonyságával legyőzi a követ, és az ürességet, amely a vázát hasznossá teszi. Olvasói több mint kétezer éve tanulják belőle, hogyan cselekedjenek erőltetés nélkül, hogyan maradjanak egyszerűek, és hogyan találják meg a nyugalmat. Nagyon rövid szövegeit egyenként, a saját tempójában olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Londonban egy festő megfesti Dorian Gray, egy rendkívül szép fiatalember portréját. A kép előtt Dorian kívánságot tesz: bárcsak örökké fiatal maradna, és helyette a portré öregedne. A cinikus Lord Henry hatására az élvezeteknek él, és minden bűne nyomot hagy a vásznon. Dorian ezért mindenki szeme elől elrejti a képet. Lenyűgöző történet a szépségről, a gonoszságról és az örök ifjúság áráról, amelyben Oscar Wilde szellemes mondásai ragyognak. Humoros párbeszédei miatt magával ragadó olvasmány azon a nyelven, amelyet tanul.

Az amerikai polgárháború idején Henry Fleming, egy fiatal farmer, dicsőségről álmodva beáll az északi hadseregbe. Heteken át várja első ütközetét, és azon tűnődik, kitart-e majd, vagy elfut. Amikor végre eljön a csata, a füst, a zaj és a félelem elsöpri minden elképzelését a hősiességről. Stephen Crane e háború után született, sosem látta, mégis sok olvasó azt hitte, hogy maga is katona volt. Ez a rövid regény belülről meséli el a csatát, egészen közel ahhoz, amit egy rettegő ember érez. Világos mondatai és nagyon képszerű jelenetei miatt kellemes olvasmány azon a nyelven, amelyet tanul.

Ivan Iljics megbecsült bíró, aki kényelmes, tisztes és jól szabályozott életet épített fel magának. Egy napon egy jelentéktelen esés után különös fájdalom jelenik meg az oldalában, és többé nem múlik el. Lassan megérti, hogy a betegsége súlyos, és hogy a családja inkább úgy tesz, mintha semmit sem látna. A halállal szemben azt kérdezi magától, valóban élt-e. Tolsztoj rövid története mit sem veszített az erejéből: azt a kérdést teszi fel, amelyet előbb-utóbb mindenki feltesz magának, hogy mi számít igazán. Egyszerű és egyenes stílusban íródott, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Fjodor Karamazov, a fösvény és kicsapongó apa, a pénzen és ugyanazon a nőn veszekszik legidősebb fiával, Dmitrijjel. Másik két fia ellentétes utakon jár: Ivánt a gonosz létezése gyötri, a szelíd Aljosa pedig novícius egy kolostorban. Egy este az öreget meggyilkolják, és minden gyanú Dmitrijre terelődik. Bűnügyi nyomozás és nagy családregény egyszerre, Dosztojevszkij utolsó könyve, és sok olvasó szerint a legnagyobb. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a remekművet is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

„Beteg ember vagyok… Gonosz ember vagyok.” Így kezdődik egy egykori kishivatalnok vallomása, aki megkeseredve és magányosan húzódott vissza Szentpétervár egyik zugába. Először kihívóan elmagyarázza, miért utasítja el az észt és a haladást. Aztán elmeséli egy megalázó estéjét régi iskolatársaival, és találkozását egy fiatal nővel, Lizával. Ez az elbeszélő mindenen gúnyolódik, önmagán éppúgy, mint az olvasón, mégis lenyűgöz. Ezt a könyvet gyakran Dosztojevszkij nagy regényeinek kapujaként tartják számon. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a lázas szöveget is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy fiatal nevelőnő két gyermek, Miles és Flora gondozására indul egy félreeső vidéki angol kúriába. A gyerekek bájosak, szinte túlságosan is. Hamarosan egy torony tetején, majd egy tó mellett két alakot pillant meg, akiknek nem volna szabad ott lenniük. Valódi kísértetek vagy a nevelőnő őrülete? Henry James az utolsó sorig nyitva hagyja a kérdést, és éppen ez a kétely teszi ezt a történetet az egyik leghíresebb kísértettörténetté. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy reggel Josef K.-t, egy bank fontos tisztviselőjét a lakásán letartóztatják, és nem tudja, miért. Mégis szabadon engedik dolgozni. Az őt megítélő bíróság külvárosi padlásokon ülésezik, aktákkal zsúfolt helyiségekben, és senki sem tudja megmondani neki, mivel vádolják. Kafka megkérte barátját, Max Brodot, hogy halála után égesse el ezt a regényt a többi kéziratával együtt. Max Brod nem tette meg. Nagyrészt ebből a könyvből ered a „kafkai” jelző minden olyan abszurd helyzetre, amikor az ember elveszik a szabályok és a hivatalok útvesztőjében. Különös, néha szinte komikus jelenetei vannak, és a fordítás mindig ott van a szeme előtt, így a regényt olvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Az ifjú Werther egy csendes német faluban telepszik le. Egy bálon megismerkedik Lottéval, egy sugárzó fiatal nővel, aki kisebb testvéreiről gondoskodik, de már másnak ígérték. A barátjának, Wilhelmnek írt leveleiben Werther elmeséli a boldogságát, aztán a gyötrelmét. Ez a kisregény egyik napról a másikra híressé tette Goethét. Egész Európa rajongott Wertherért, olyannyira, hogy fiatalemberek kezdtek hozzá hasonlóan kék frakkot és sárga mellényt hordani. Levélregény, így könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Descartes elmeséli, hogyan döntött úgy, hogy csalódva mindabban, amit az iskolában tanult, mindent elölről kezd. Négy egyszerű szabályt tűz ki maga elé a helyes gondolkodáshoz, és mindenben kételkedik, amíg meg nem találja az egyetlen dolgot, amelyben nem kételkedhet: „Gondolkodom, tehát vagyok.” Kis könyv, amely megváltoztatta a gondolkodás módját. Ma is segít önállóan gondolkodni, módszeresen és kritikus szellemben. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt az alapművet is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy hajótörés egyetlen túlélőjeként Robinson Crusoe egy lakatlan szigetre vetődik. Abból, amit a roncsból megment, menedéket épít, megtanul gabonát termeszteni és kecskét tartani, és egy oszlopba vésett rovásokkal számolja a napokat. Egy napon, sok év magány után, egy mezítelen láb nyomát fedezi fel a homokban. Ez az első nagy túlélőregény, amely minden hajótörött-történetet megihletett, és Péntek neve ugyanolyan híres maradt, mint Robinsoné. Robinson maga meséli el a kalandját, mint egy naplót, és a regény könnyen olvasható azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy szép júniusi reggelen Londonban Clarissa Dalloway az esti fogadására készül. A Big Ben ütései által tagolt nap folyamán visszagondol az ifjúságára és Peter Walshra, a férfira, akihez nem ment feleségül. A város egy másik pontján Septimus, egy volt katona még mindig magában hordozza a háborút. Az egész regény egyetlen nap alatt játszódik, és úgy lépünk egyik szereplőtől a másikig, mintha hallanánk a gondolataikat. Első mondata, amelyben Mrs. Dalloway bejelenti, hogy maga veszi meg a virágot, híressé vált. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Írországban a fiatal Stephen Dedalus egy lassan elszegényedő katolikus családban nő fel. A jezsuitáknál tanul, egy időre megrémíti egy pokolról szóló prédikáció, és még azt is felajánlják neki, hogy legyen pap. Ő azonban egy másik hívást érez erősödni magában: a művészet hívását. Joyce alig leplezve a saját ifjúságát meséli el benne: hogyan lesz egy érzékeny fiúból író, aki önállóan akar gondolkodni. Hőse Daidalosz nevét viseli, azét a görög mitológiai alakét, aki szárnyakat készített magának, hogy elmeneküljön. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így Joyce nagy regényét is felfedezheti azon a nyelven, amelyet tanul.

Jane Eyre árva, a nagynénje rosszul bánik vele, aztán egy szigorú leánynevelő intézetben nevelkedik, végül nevelőnő lesz a thornfieldi kastélyban. Ott megismeri gazdáját, Mr. Rochestert, a komor és kiszámíthatatlan férfit, és beleszeret. A ház azonban titkot rejt, és éjjelente különös zajok visszhangzanak a folyosókon. Nagy szerelmi és rejtélyes történet egy hősnővel, aki nem hajlandó lemondani a szabadságáról és a méltóságáról. Jane maga meséli el a történetét, mint egy vallomást, és a regényt izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Twist Olivér egy szegényházban születik, éhezve nő fel, és egy napon meg meri kérni, hogy adjanak neki még egy kis kását, ami botrányt kavar. Londonba szökik, ahol Fagin, egy öregember kezébe kerül, aki gyerekbandát tanít arra, hogy a járókelőket meglopják. Dickens megmutatja London szegény gyermekeinek nyomorát, és szereplői, mint a ravasz Fagin, híresek maradtak. Megható történet az ártatlanságról egy olyan világgal szemben, amely semmit sem ad ingyen. Fordulatokban gazdag fejezetei miatt ezt a regényt izgalommal olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Ez a kis kötet Zhu Ziqing leghíresebb prózai írásait gyűjti egybe. A „Hátulról” című írásban egy ügyetlen apa átkel egy pályaudvar sínein, hogy narancsot vegyen a fiának. Másutt a szerző éjjel egy lótusztó körül sétál a holdfényben, vagy csónakon siklik a nankingi Qinhuai folyón. Kína minden iskolájában tanítják ezeket az írásokat, és a hátulról látott apa a kínai irodalom egyik legmeghatóbb emléke lett. Rövidek, gyengédek és nagyon dallamosak, így egyenként, a saját tempójában olvashatja őket azon a nyelven, amelyet tanul.

Londonban, egy esős februárban két nő, akik nem ismerik egymást, ugyanazt az apróhirdetést olvassa: áprilisra kiadó egy kis középkori kastély Olaszországban, a tenger partján, napfényben, lilaakácok között. Hogy megosszák a költségeket, két idegen nővel társulnak, egy fiatal arisztokratával és egy idős hölggyel. Londontól és megszokásaiktól távol mindannyian lassan megváltoznak Olaszország fényében. Ragyogó, humoros regény, amelytől az ember útra kelne. Könnyed és eleven stílusban íródott, így élvezettel olvassa azon a nyelven, amelyet tanul.

Apjuk halálakor Elinor és Marianne Dashwood elveszíti a családi házat, és anyjukkal egy devoni kis házba költöznek. Elinor, az idősebb, megtartja magának az érzéseit, a szenvedélyes Marianne viszont mindent kimond, amit érez. Marianne beleszeret a vonzó Willoughbyba, aki egy esős napon a segítségére sietett, és semmit sem titkol a boldogságából. Elinor csendben szereti a visszafogott Edwardot. Jane Austen könnyed iróniával a szeretés két módját mutatja meg, és az utolsó pillanatig azon tűnődünk, melyik testvérnek van igaza. Szellemes párbeszédei miatt kellemes olvasmány azon a nyelven, amelyet tanul.

400 körül Ágoston, aki addigra az észak-afrikai Hippó püspöke lett, úgy meséli el az életét, hogy közvetlenül Istenhez fordul. Felidézi gyermekkorát, a körtéket, amelyeket csak a rossz cselekedet öröméért lopott, carthagói ifjúságát és az igazság hosszú keresését. Egészen addig a napig, amikor egy milánói kertben egy gyermekhangot hall, amely azt énekli: „Vedd és olvasd!” Ezt a könyvet gyakran a Nyugat első nagy önéletrajzának tartják. Egy kételkedő, tévedő és önmagát kereső ember áll előttünk, olyan őszinteséggel, amely ma is megérint. A fordítás mindig ott van a szeme előtt, így ezt a nagy klasszikust is elolvashatja azon a nyelven, amelyet tanul.

Egy falusi orvost éjjel, tomboló hóviharban hívnak beteghez, de nincs lova, hogy elinduljon. Egy fegyencgyarmaton egy tiszt büszkén mutat be egy látogatónak egy különös kivégzőgépet. Egy éhezőművész hetekig nem eszik a ketrecében, miközben a tömeg lassan ráun. Kafka e három nyugtalanító elbeszélésében a hétköznapok figyelmeztetés nélkül fordulnak lidércnyomásba, és nem lehet elfelejteni őket. Rövidek, pontos mondatokkal íródtak, így mindegyik egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.