Teljes katalógus

Regény az amerikai Vadnyugatról. 1890 táján a Kootenai folyó partján, Kanada és az Egyesült Államok határa közelében egy tizenhat éves lány, aki egyedül él az őslakosok között, a jéghideg vízbe veti magát, hogy kimentsen egy gyermeket. Dan Overton, az egész vidéken tisztelt vezető, magával viszi a fehérek közé, Sinna Ferry faluba, Idahóba. Ott Montanának nevezi magát, nem hajlandó elárulni, honnan jött, és titokban őrzi egy aranyban gazdag hely térképét. Egy szabad és merész hősnő eleven portréja az erdők és aranyásók földjén.

Angol szerelmes regény. A tizenkilenc éves, Itáliában született Stella megszökik egy firenzei leánynevelő intézetből, és nagybátyjánál, James Etheridge-nél, egy Temze-parton élő, álmodozó öreg festőnél keres menedéket. Ott megismerkedik Lord Leycesterrel, a szomszédos wyndwardi birtok heves vérű örökösével. Kettejük közé áll egy nemesi család büszkesége, amely más nőt szánt neki, valamint Jasper Adelstone, egy jogász, aki bármire képes, hogy feleségül vegye Stellát. Fordulatokban gazdag szerelmi történet egy őszinte és természetes hősnővel.

Az 1848-as forradalmak előestéjén írt rövid szöveg a társadalmak történetét osztályharcok sorozataként mutatja be. Marx és Engels leírja a polgárság felemelkedését, a munka átalakulását az ipar által, és egy olyan proletariátus kialakulását, amelynek szerintük szerveződnie kell. Kifejtik a programjukat, és számba veszik koruk többi szocialista irányzatát. A mű a gazdasági és a politikai hatalom viszonyát vizsgálja. Szerzői felhívást formálnak belőle, amelynek fordulatai rányomták bélyegüket a politikai szókincsre.

Két előkelő fiatalember hazudik, hogy kibújjon a kötelességei alól. Jack, a vidéken komoly gyámként élő férfi, kitalált magának egy öccsöt, és annak nevét veszi fel, amikor Londonba megy szórakozni; Algernon egy beteg barátot talált ki, Bunburyt, akit állítólag meglátogat, valahányszor egy társasági kötelesség untatja. Két fiatal nő, akik egyaránt elhatározták, hogy csak ilyen nevű férfit fognak szeretni, szembesíti egymással a két csalást. A darab a házasságról, a viktoriánus tisztességről és azokról a konvenciókról szól, amelyeket a replikák egyenként a feje tetejére állítanak. Wilde feszes vígjátékot épít, amelyben minden szellemes mondat előbbre viszi a cselekményt.

Egy óriásteknős megmenti azt az embert, aki egykor ápolta, a három kis ormányosmedve közül a legfiatalabb nem fogad szót az anyjának, egy flamingó pedig drágán megfizet a hiúságáért. Ez a nyolc mese a Paraná menti állatoknak adja át a szót, akik dolgoznak, veszekednek és a saját kárukon tanulnak. Emberek is feltűnnek bennük, vadászok vagy sebesültek, az erdő pedig nélkülük is tovább él. A kötet az óvatosságról, az egymásnak nyújtott segítségről és a semmit meg nem bocsátó természet törvényeiről szól. Quiroga, aki a gyermekeinek írt, az állatmese humorát annak pontosságával ötvözi, aki maga is ott élt.

Laura az apjával él egy elszigetelt stájerországi kastélyban, távol minden szomszédságtól. Egy kocsibaleset nyomán fiatal vendég kerül a fedelük alá: Carmilla, akinek bágyadtsága és szépsége azonnal megnyeri a házat. Ahogy barátságuk egyre bensőségesebbé válik, Laura ereje fogy, a környező falvakban pedig megmagyarázhatatlan halálesetek történnek. Az elbeszélés a tiltott vágyat, a fiatal lányra gyakorolt hatalmat és a zárt helyen megtelepedő félelmet vizsgálja. Le Fanu negyedszázaddal a Drakula előtt rögzíti a vámpíralak máig élő vonásait.

A vesztfáliai kastélyban nevelkedő Candide a nevelőjétől, Panglosstól azt tanulja, hogy a lehetséges világok legjobbikában minden a legjobban van. Miután Kunigunda megcsókolásáért elűzik, keresztülmegy a háborún, az inkvizíción, a lisszaboni földrengésen és az amerikai gyarmatokon. Minden újabb csapás próbára teszi az optimizmus leckéjét, amelyet továbbra is ismételget, bár már nem hisz benne egészen. A mese a rosszat, a gondviselést, a rabszolgaságot és a mindent megmagyarázni akaró rendszerek hiúságát vizsgálja. Voltaire igen rövid fejezetekben halad, ahol az irónia helyettesíti a bizonyítást.

Az 1870-es háború idején tíz utas hagyja el ugyanabban a postakocsiban a poroszok által megszállt Rouent: előkelőségek, két apáca, egy demokrata és egy Gömböc becenevű prostituált. Egy porosz tiszt feltartóztatja őket egy fogadóban, és szabja a feltételeit, ők pedig rájönnek, mit érnek az elveik. A fiatal nő, az egyetlen, aki megosztotta velük az élelmét, minden nyomás célpontjává válik. A kötet e történet köré Maupassant tizenegy másik novelláját gyűjti össze, amelyeknek semmi közük a háborúhoz: házasságokról, házasságtörésekről, pénzről és apró polgári alkukról szóló történeteket. Ez a gyűjtemény megmutatja, milyen pontosan és ironikusan látja Maupassant a társadalmi képmutatást.

A normandiai házában egyedül élő férfi naplót vezet a bajokról, amelyek egy brazil háromárbócos elhaladása óta gyötrik. Rosszul alszik, éjszaka kiissza a kancsóból a vizet, anélkül hogy emlékezne rá, és meggyőződésévé válik, hogy láthatatlan lény él mellette. Eleinte módszeres feljegyzései olyan jelenlét elleni küzdelemmé csúsznak át, amelyet sem megmutatni, sem megnevezni nem tud. A kötet e történet köré Maupassant további novelláit gyűjti, amelyekben a félelem és a hétköznapi kegyetlenség szűk életeket őröl. A szerző a hallucináció és a valóság határát vizsgálja, anélkül hogy valaha döntene.

Arthur Stringer kanadai író regénye, amely 1915-ben jelent meg, napló formájában. Egy New York-i előkelő társaságból való fiatal nő, aki hirtelen elveszíti a vagyonát, szinte gondolkodás nélkül feleségül megy Duncan McKailhez, egy skót származású kanadaihoz, aki mérnökből lett búzatermesztő Nyugat-Kanadában. A nő megismeri a préri közepén álló deszkakunyhót, a svéd béreslegényt, a tyúkokat, a konyhát és a magányt. Napról napra mindent elmesél Európában maradt barátnőjének, Matilda Anne-nek. Humorral és őszinteséggel teli történet egy új élet és egy házasság megtanulásáról.

Az 1830-as évek Kaukázusában több hang beszél ugyanarról az emberről: Pecsorinról, a ragyogó, éles eszű és romboló orosz tisztről. Egy öreg százados elmondja egy fiatal cserkesz lány elrablását, majd az utazó, aki ezt a történetet lejegyzi, kézhez kapja az eltűnt férfi jegyzetfüzeteit. Olvasható bennük egy fürdőidény, amelyben Pecsorin unalomból elcsábít egy hercegnőt, és egy párbaj, amelyet kísérletként vezet le. A regény az unalmat vizsgálja, és azt, mit kezd egy nemzedék a parlagon heverő erejével. Lermontov szétszórt arcképet állít össze, amelyben az elbeszélések sorrendje annyit számít, mint maguk a tények.

Seneca hat párbeszéde, amelyeket egy-egy hozzátartozójához intézett, itt együtt alkot kötetet. Az első azt állítja, hogy az élet nem rövid, hanem elpazaroljuk, mindennel elfoglalva, csak épp az élettel nem; mások a lélek nyugalmáról, a boldog életről és a tanulmányokkal töltött szabad időről szólnak. Marad még a bölcs szilárdsága, akit a sértés nem ér el, és a jó emberekre lesújtó csapás kérdése. E szövegek az idő használatát, a szenvedélyek fékentartását és azt vizsgálják, mi függ valóban tőlünk. Seneca inkább tanácsadóként ír, mint elméletalkotóként, megjegyzésre szánt fordulatokkal.

Kentuckyban a fiatal Patricia Adairnek meg kell mentenie Rosemeade-et, a családi házat, ahol a nagyapja él. Színdarabot ír a dédanyja szerelmes leveleiből. New Yorkban Godfrey Vandeford producer elolvasás nélkül megveszi a darabot: azt akarja, hogy megbukjon, és ezzel leckét adjon a sztárjának. Patricia azonban bizakodva érkezik a Broadwayre, a producer pedig beleszeret. Szellemes, lendületes szerelmes regény, amely Kentucky rétjei és a színházak világa között jár ide-oda.

Egy La Mancha-i hidalgó annyi lovagregényt olvasott, hogy don Quijote néven útnak indul. Egy gebe hátán, oldalán a bőbeszédű és gyakorlatias paraszttal, Sancho Panzával, a fogadókat kastélynak, a szélmalmokat óriásnak nézi. A hadjáratai ütlegekkel és félreértésekkel érnek véget, a fegyverhordozója pedig várja a megígért szigetet. A regény az eszmények és a világ közti szakadékot vizsgálja, meg azt, amit egy ember bolondsága elárul a rajta gúnyolódókról. Cervantes bohózatot és mélabút vegyít olyan elbeszélésben, amely a saját kommentátorait is megteremti.

Egy elhagyott provence-i malomban megtelepedve az elbeszélő a párizsi olvasóinak küldi a vidék és lakói történeteit. Feltűnik bennük Seguin úr kecskéje, a cucugnani plébános, korzikai világítótorony-őrök és egy falujában elfeledett öreg házaspár. A történetek váltakozva hoznak bohózatot, legendát és rövid jeleneteket, amelyekben néhány oldalon elfér egy egész élet. A kötet a falusi Provence-t, eltűnő mesterségeit és egy távolról figyelő ember nosztalgiáját vizsgálja. Daudet egyszerű és dallamos prózát ír, amelyen a humor mögül gyakran átüt a mélabú.

Amerikai szerelmi regény. Edward Courtlandt, a gazdag amerikai, két év burmai dzsungelbeli tartózkodás után visszatér Párizsba, hogy újra lássa Nora Harrigant, az ír származású amerikai énekesnőt, aki Eleonora da Toscana néven lép fel az Operában. Amikor a férfi betör a lakására, Nora rálő egy revolverrel, de nem találja el, majd eltűnik, a lapok pedig emberrablásról írnak. A cselekmény a Comói-tó partjára költözik, ahol egy herceg ostromolja udvarlásával. Hogy mi történt kettejük között két évvel korábban, az titok marad, amelyet a regény vígjáték és feszültség között fokozatosan tár fel.

Úti és történelmi könyv, amely 1910-ben jelent meg Bostonban Francis Miltoun álnéven. A szerző felkeresi a francia királyok rezidenciáit Párizsban és a főváros körül: a Louvre-t, a Tuileriákat, a Palais-Royalt, Vincennes-t, Fontainebleau-t, Versailles-t, Saint-Germain-en-Laye-t, Rambouillet-t, Chantilly-t és Compiègne-t. Mesél a francia kertépítés művészetéről és a nagy királyi vadászatokról is. Évszámok helyett a régi krónikások hagyta anekdotákat gyűjti össze. Eleven séta a francia történelem évszázadain át.

Életrajz, amely 1884-ben jelent meg egy híres nőkről szóló sorozatban. Florence Fenwick Miller az angol Harriet Martineau életét beszéli el, aki 1802-ben született Norwichban, francia protestáns menekültektől származó családban. Kamaszkorától süket és szaglás nélkül él, mégis íróvá válik, és hatalmas sikert arat a gazdaságot elmagyarázó elbeszéléseivel. A könyv követi amerikai útját, ahol a rabszolgaság ellen foglal állást, öt évig tartó betegségét, Auguste Comte-fordítását és egy nagy londoni lapba írt cikkeit. Egy szabad és fáradhatatlan nő portréja, kiadatlan levelekre építve.

Angol humoros regény. Londonban Lionel Mortimer, az ügyfelek nélküli fiatal ügyvéd és kiadó nélküli író, már nem tudja fizetni a lakbérét. Megfékez egy megbokrosodott lovat, és a segítségére siet egy fiatal nőnek, Beatrice Blairnek, aki egy kormányok által áhított titkos szerződésről mesél neki, és arra kéri, segítsen betörni egy házba, hogy visszaszerezzék. Lionel örömmel vállalja. Más szereplők is belekeverednek, köztük Tony Wild, az izgalmakat hajszoló gazdag naplopó, és az ügy egészen egy vidéki fogadóig vezet. Könnyed kaland, tele fordulatokkal és humorral.

Kilenc aforizmafüzérben Nietzsche a filozófusok előítéleteit és az érdek nélküli igazságra formált igényüket támadja. Vizsgálja az erkölcsi értékek eredetét, megkülönbözteti az urak és a szolgák erkölcsét, és kétségbe vonja kora vallási bizonyosságait. Megjegyzései az ismeretelmélettől az erkölcsök bírálatáig terjednek. A könyv azt vizsgálja, mit érnek az értékek, és honnan veszik a tekintélyüket. A szerző kihívó gondolkodást fejt ki, töredékekben írva, nem összefüggő bizonyításokban.

Egy reggel Josef K.-t, egy bank cégvezetőjét két őr letartóztatja a szobájában, a vádról semmit sem közölnek vele, és szabadon hagyják bemenni a hivatalába. Az eljárás úgy folytatódik, hogy soha nem magyarázzák el neki, egy külvárosi bérház padlásterében, ahol aktákkal zsúfolt bíróság ülésezik. K. beteg ügyvédet, a bírákból élő festőt és egy kereskedőt keres fel, akit a saját pere nyelt el. Minden lépése mélyebbre viszi egy olyan hivatalba, amelynek felsőbb fokozatait senki sem látta. A Kafka halála után kiadott regény a bűnösséget, a tekintélyt és a soha el nem érhető fórumot vizsgálja.

Nyolc évvel korábban Anne Elliot a hozzátartozói tanácsára szakított egy vagyontalan tengerésztiszttel. Most egy hiúságában elszegényedett család háttérbe szorított lányaként látja visszatérni Wentworth kapitányt, aki időközben meggazdagodott, és mindenki keresi a társaságát. A találkozások sűrűsödnek egy szűk körben, ahol semmit sem mondanak ki nyíltan, és mindenki a másikat figyeli. A regény a megbánást, a hallgatag hűséget és az önmagunk ellen megfogadott tanácsok súlyát vizsgálja. Austen komorabb hangot üt meg itt, figyelve az elvesztegetett időre és arra, amit egy második esély megkövetel.

Amerikai regény. Kentucky, 1925. A tizenhat éves Ellen Gaddy a családi farmon dolgozik, amelyet egy francia ős alapított. Apja, a szigorú katolikus, minden reményét húgába, a zongorázni tanuló Frankie-be veti. Ellen beleszeret Christianba, a fiatal béresbe, aki erőszakot tesz rajta, majd eltűnik; várandósan eltitkolja állapotát a családja elől, és elhagyja a farmot. A regény mintegy tizenkét éven át követi, a nagy gazdasági világválságon keresztül, az évszakok, az állatok és a népdalok ritmusában. Érzékeny és szépítés nélküli kép a vidéki életről.

Compton Mackenzie brit író regénye, amely 1911-ben jelent meg. A XVIII. században Curtain Wells, egy kitalált angol fürdőváros, a fürdők, bálok és játékasztalok ritmusában él, Beau Ripple, az elegancia döntőbírája uralma alatt. A fiatal Phyllida Courteennek, akinek házasságát anyja egy örökség miatt meg akarja akadályozni, Francis Vernon, a súlyosan eladósodott játékos teszi a szépet, és közös szökésről beszél neki, egy fiatal költő, Charles Lovely pedig igyekszik elnyerni a szívét. Szellemes erkölcsrajzi vígjáték, a XVIII. század nyelvén megírva.