Ámok

Egy Ázsiából hazatérő óceánjáró fedélzetén álmatlan utas szólítja meg éjjel az elbeszélőt, és titoktartást kér tőle. Német orvos, akit holland-indiai állomáshelyre száműztek, és elmeséli, hogyan kereste fel egy európai asszony, aki tiltott beavatkozást kért tőle. Az elutasítása, amelyet éppúgy diktált a gőg, mint a vágy, őrjöngő emberként hajszolja a nő nyomába. Az elbeszélés a rögeszmét, a rossz helyre tett becsületet és az európaiak magányát vizsgálja a trópusokon. Zweig egyetlen hajóútra eső éjszakába zárja a vallomást, amelyben egy ember futása többé nem áll meg.