Perdican, aki épp most szerzett doktori címet, hazatér apja kastélyába. Az apa össze akarja házasítani unokatestvérével, a zárdából épp csak hazatért Camille-lal. Camille visszautasítja. Hogy bosszantsa, Perdican úgy tesz, mintha Rosette-nek, egy fiatal parasztlánynak udvarolna, és a két unokatestvér büszkeségből űzött játéka egyre veszélyesebbé válik.
Nevetés és könnyek között Musset színműve a szerelemről szóló egyik legszebb monológot tartalmazza, címe pedig a franciában szállóige lett: a szerelemmel nem lehet tréfálni.
Élénk és rövid párbeszédekből áll, így egy szuszra elolvasható azon a nyelven, amelyet tanul.
